SAJTÓKÖZLEMÉNY
2011. június 1. – Magyarország legnépszerűbb íróival készült interjúkönyv, Jézusról kialakított képet megdöntő botránykönyv, valamint a Kádár-korszak honvédelmi miniszterének feltáró könyve fogadja az Ünnepi Könyvhéten a minőségi olvasmányokra, valódi különlegességekre vágyó látogatókat a Duna International standjánál. A Kiadó egy országos kampánnyal is követi az esemény szellemiségét, mellyel az olvasás szépségére, hasznosságára hívja fel a figyelmet.
A könyv, az olvasás maga a kultúra. Minden nap, minden órában szinte észrevétlenül olvasunk: plakátokat, vagy éppen járművek feliratait. A felgyorsult információáramlásban azonban gyakran megfeledkezünk az egyik legfontosabb tudásforrásról: a könyvről.
A nemzetközi szinten is elismert Ünnepi Könyvhét megrendezésének alapvető célja a „könyvkrízis” megelőzése, a könyvek népszerűsítése, új olvasók szerzése volt. Ekkor valószínűleg nem is sejtették, hogy a 2011-re a könyvkrízis bekövetkezhet.
Kutatások szerint ugyanis folyamatosan csökken azok száma, akik rendszeresen vesznek kezükbe könyvet; a TV nézés mellett már az internetezés és az újságolvasás is megelőzte az olvasást.
A Duna International Kiadó és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, ezért is indította el „Wass Alberttel az olvasás népszerűsítéséért” elnevezésű kampányát, melynek kertében Magyarország egyik legnépszerűbb írójával, Wass Albert műveinek díszkiadásával és országos akcióval hívják fel a figyelmet az olvasás fontosságára. Az akcióval azoknak a magyar szerzőknek a népszerűsítését tűzték ki célul, akiket sokan azért nem ismernek, mert művük nem kötelező olvasmány. A kampány keretében 2011. június 5-én vasárnap, 16 órakor tartanak felolvasást lelkes diákokkal.
Az Ünnepi Könyvhétre a Kiadó a kampányon felül valódi könyv különlegességekkel is készült. Magyarország legelső magánkiadója megalakulásától követi a társadalmi változásokat és igényeket, valamint a piaci környezet és a versenyhelyzet alakulását. Ennek megfelelően olyan kiadványokkal várják az olvasókat, melyek valószínűleg igazi bestsellerek lesznek.
A Prima Prissima díjas „interjú-király”, Szegő András, Bombasiker című könyvében annak jár utána, mi lehet a siker titka. Az örök titok feltárásában olyan alanyok segítenek neki a riportkönyvében, akik a jelenkori könyvpiac legmeghatározóbb személyiségei. A keletkutató, tudományos fantasztikus regényíró Lőrincz L. László, a hazai populáris-ezoterikus irodalom legismertebb alakja Müller Péter, vagy éppen a fiatal, sikeres női írók közül Fejős Éva, Stahl Judit és Vass Virág tesznek kísérletek a titok feltárására. Szegő tíz különböző életutat mutat be, tíz különböző személyiségen keresztül.
A külföldön már sok vihart kavart Bradford dr: Ki volt Jézus című könyve valódi siker-várományos. Bradford kutatásai során olyan fordítási hibákat fedezett fel, ami alapvetően megváltoztathatja Jézusról alkotott képünket. Bradford szerint ugyanis Jézus nem egy asztalos, hanem egy sikeres, középosztályba tartozó, magas intelligenciájú építész fia volt.
A bibliai tudós, dr. Adam Bradford Jézus ún. hiányzó éveit (12-30) is megfejti. Álláspontja szerint vallási iskolában tanult és Judea egyik legmagasabb rangú rabbijává vált.
A szerző úgy véli, hogy mindezeknek köszönhetően válhatott csak olyan erős és elfogadott személlyé, aki kritizálhatta az akkori zsidóság vezető rétegeit. És éppen ezzel magyarázható a zsidó vezetők gyűlölete Jézus irányában: sok időt és energiát fektettek a fiatalember képzésébe, aki később elhagyta őket. A szerző előszavában egy igazi rejtélyre is utal: „Lehetséges-e az azonban, hogy a Krisztus személyére vonatkozó tények, ha rejtve is, de mindig is ott voltak az evangéliumokban?”
A Könyvhétre kiadott könyvek közül talán a legnagyobb érdeklődésre azonban Kárpáti Ferenc, a Kádár-korszak legutolsó honvédelmi minisztere: Puskalövés nélkül című műve számíthat. Kárpáti minisztersége alatt kezdődött meg a hadsereg depolitizálása, valamint nevéhez fűződik a honvédelem és a hadtudomány területén elért tudományos eredmények Stromfeld Aurél-díjjal történő elismerési rendjének kialakítása. A korszak átalakulását jelzi az is, hogy ebben az időben váltottak a hadseregben az elvtárs-ról a bajtárs megszólításra is.
A kötetben Kárpáti személyes hangú visszaemlékezéseit olvashatjuk, a krónikás hitelességével, a fellelhető irattári-levéltári dokumentumok, jegyzőkönyvek, sajtóközlemények hozzáértő feldolgozásával. Az író szerteágazó és alapos munkával törekedett arra, hogy a sokszor a kulisszák mögött zajló történésekhez, eseményekhez kapcsolódó különösen fontos, akkor még titkosnak minősített információk feltárásával végre eltűnjenek a fehér foltok a rendszerváltás előtt utolsó évtized történelméből.
KÖNYVHETI KIADVÁNYAIK
REGÖS ISTVÁN ATTILA: HOMO SAPIENS – EGY REMÉNYTELI TRAGÉDIA MINDEN REMÉNYVESZTETT KORNAK – ÜKH 2011.
„Egész eddigi életem során egyre inkább tágítani igyekeztem az emberi célokról, a sorsról, vágyakról, a lélek mozgatórugóiról alkotott elképzeléseimet. A nagy elődök (Dante, Milton, Goethe, stb.) nyomdokába szerettem volna lépni, a XXI. századi ember látásmódját, kitágított szellemi horizontját, a jelen múltba nyúló és jövőbe mutató tapasztalatait hozzátéve a már felhalmozott tudáshoz. Szerettem volna nyomot hagyni mind az irodalom, mind a filozófia terén. Azon túl, hogy talán valami fontosat, újat, vagy netán már meglévőt új köntösbe öltöztetve tudok bemutatni, még szórakoztatni is szeretnék a szó klasszikus értelmében.” – Regös István Attila
ISBN: 978-615-5129-14-8 Méret: 120x202 mm
Kötés: kemény tábla + envelope Ár: 3495 Ft
DR. KOLIMÁR GYÖRGY: VIHAROS ÉVSZÁZAD – ÜKH 2011.
Ez a könyv az élet fontos dolgairól szól a kortársakhoz és a jövő nemzedékhez, a 80 esztendős szerző ismereteinek és tapasztalatainak humorral fűszerezett átadásával. A reflexív filozófia értelmében minden egyes ember egy egész világ; minden ember sorsa és életútja megíratlan, vagy esetleg megírt regény; minden ember élettapasztalata tanulságos lehet mások számára. A könyv fejezetei ilyen felfogásban – a szórakoztatás igényével érintik a múlt, a jelen és a jövő kérdéseit; a társadalom és a történelem, politika és a hatalom, a jog és az igazság, a hitvilág és az erkölcs, az elmélet és a gyakorlat, a háború és a béke, az utazások és az élmények, a megélhetés, a boldogulás és a boldogság mindenkit érdeklő témaköreit.
ISBN: 978-615-5129-16-2 Méret: 158x260 mm
Kötés: kemény tábla Ár: 2495 Ft
PALKOVICS GYÖRGY: KAKPUSZTA – ÜKH 2011.
Kakpuszta történeteit el kell mesélni, meg kell ismertetni az olvasóval. Palkovics György novelláskötete egy olyan világnak állít emléket, amely a történelem malmain szertefoszlott, a semmibe veszett.
Az elbeszélések szerzője Belső-Somogyban született, itt élte gyermekkorát, itt érett felnőtté. Szülőfaluja, Kakpuszta a magyar paraszti létforma esszenciáját hordozta, s ez olyan élményszerűen tárul elénk a könyv lapjain, hogy szereplőit közeli ismerősnek érezzük, és velük együtt éljük át, hol mosolyogva, hol könnyeinkkel küszködve sorsuk fordulóit.
Az íróból katartikus tisztasággal kívánkoznak ki ezek a történetek. Szeretni való emberekről mesél, megőrzött gyermeki szeretettel, gördülékeny stílusban, ízesen anekdotázva. S miközben a paraszti világról elemi erővel adja át fiatalkori élményeit, és a néprajz, a kultúra, a földművelés, a vadászat területeiről is sok mindent megtudunk, tanúi leszünk egy formátumos személyiség kibontakozásának.
Ízig-vérig magyar történet, megkapóan tiszta és fergetegesen mulatságos. Családrege, szerelem, háború, helytörténet, gyönyörű természeti képek. Letehetetlen olvasmány. – Dr. Torda István művelődéstörténész
ISBN: 978-615-5129-15-5 Méret: 142x197 mm
Kötés: kartonált Ár: 1995 Ft
KÁRPÁTI FERENC: PUSKALÖVÉS NÉLKÜL… – ÜKH 2011.
KÁDÁR UTOLSÓ KATONÁJA VOLTAM
A kötetben a Kádár-korszak utolsó honvédelmi minisztere vetette papírra személyes hangú visszaemlékezéseit, ugyanakkor a krónikás hitelességével, a fellelhető irattári-levéltári dokumentumok, jegyzőkönyvek, sajtóközlemények hozzáértő feldolgozásával, szerteágazó és alapos munkával törekedett arra, hogy a sokszor a kulisszák mögött zajló történésekhez, eseményekhez kapcsolódó különösen fontos, akkor még titkosnak minősített információk feltárásával végre eltűnjenek a fehér foltok a rendszerváltás előtt utolsó évtized történelméből.
ISBN: 978-615-5129-17-9 Méret: 155x255mm
Kötés: kemény tábla Ár: 3495 Ft
SZEGŐ ANDRÁS: BOMBASIKER – ÜKH 2011.
Mi a siker titka? – tették fel ezerszer a kérdést sikeres embereknek. Szegő András riportalanyai – Fejős Éva, Lajos Mari, Lőrincz L. László, Lux Elvira, Müller Péter, Nemere István, Rácz Zsuzsa, Stahl Judit, Vass Virág, Vavyan Fable – szerint nincs titok: de kell hozzá munka, olykor kemény, olykor játszi könnyű munka, kell hozzá egy csipet szerencse, kitartás, emberi fogékonyság…
Tíz különböző műfaj, tíz különböző életút, tíz különböző személyiség, de egy közös van bennük: könyveik ott vannak a sikerlisták élén…
ISBN: 978-615-5129-13-1 Méret: 155×225 mm
Kötés: kemény tábla Ár: 3495 Ft
ERICH VON DÄNIKEN: AZ ELVESZETT TUDÁS NYOMÁBAN
Ebben a könyvben Erich von Däniken közzéteszi az Egyiptom, Dél-Amerika és Ázsia eddig megfejtetlen rejtélyeiről tudósító legújabb lélegzetelállító beszámolókat. Akik figyelemmel kísérik az archeológia egy mindmáig tiltott területét kutató szakemberek munkáit, azok előtt feltárulnak a misztikus helyek, legendás népek és mágikus kultuszok titkai.
A világ legkülönbözőbb tájain fellelt rejtélyes régészeti lelőhelyekről és ősrégi leletekről olvashatjuk itt a különböző természet- és szellemtudományi szakterületek tudósainak és szakértőinek a beszámolóit. Mindannyian a következő lélegzetelállító eredményre jutnak: a múltban földön kívüli, intelligens lények látogatták bolygónkat.
ISBN: 978-615-5129-18-6 Méret: 150x212 mm
Kötés: kemény tábla Ár: 3495 Ft
DR. A. T. BRADFORD: KI VOLT JÉZUS?
„Sok olyan kérdést tehetünk fel Jézusról, az emberről, amit nehéz megválaszolni. Mi lehetett Jézusban, ami annyira ingerelte a zsidóság vezető rétegeinek nagyon is eltérő csoportjait – a farizeusokat (a zsidók törvényeinek elkötelezett tanítóit) csakúgy, mint a Heródes pártiakat (zsidókat, akik a pogány római hatalmat támogatták) – hogy ezek akár szövetkezni is hajlandóak voltak ellene?
Egy szigorúan irányított társadalomban, hogyan tehette meg Krisztus, hogy két alkalommal is kiűzze a Templomból a hivatalos pénzváltókat és az áldozati állatok árusait anélkül, hogy a templomőrség letartóztatta volna?
Ki volt Jézus földi atyja, József, és milyen hatást fejtett ki élete Krisztuséra?
A rendelkezésre álló adatok hiányossága sok szerzőt késztetett már arra, hogy maga álljon elő különféle elképzelésekkel Jézusról – mármint az „igaziról”. Lehetséges-e az azonban, hogy a Krisztus személyére vonatkozó tények, ha rejtve is, de mindig is ott voltak az evangéliumokban?” – A szerző előszavából
ISBN: 978-615-5129-19-3 Méret: 155x225 mm
Kötés: kartonált Ár: 3495 Ft
Díszdobozos kiadványok:
MAGYAR KIRÁLYOK ÉS URALKODÓK 10-18. KÖTET – DÍSZDOBOZ 2.
Vitéz Miklós, Kiss-Béry Miklós: Az Anjouktól a Habsburgokig
A Duna International Könyvkiadó nagy sikerű, 26 részes könyvsorozatának 10–18. kötetét most díszdobozban nyújtjuk át az Olvasóknak. A második díszdoboz kötetei az Árpád-házi királyokat követő uralkodók életét, történelmi jelentőségű tetteiket, a kor társadalmi szokásait mutatja be kilenc gazdagon illusztrált kötetben. A kötetek: 10. Károly Róbert és Nagy Lajos; 11. Mária, Zsigmond és Albert; 12. V. László és Ulászló; 13. I. (Hunyadi) Mátyás; 14. II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János; 15. I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf; 16. II. Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd; 17. I. Lipót és I. József; 18. János Zsigmond, Báthory István és Zsigmond.
ISNB: 599-978-6155-02-6, Méret: 220×95×295 mm.
Kötés: díszdoboz (9 kötet/doboz) Ár: 13.560 Ft
LEO KESSLER: LEO KESSLER HÁBORÚS REGÉNYEI 11-20- DÍSZDOBOZ 2.
Leo Kessler – írói álnév; igazi neve Charles Whiting, aki a II. világháború végén haditudósítóként végigjárta Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát, Németországot. A fronton megélt tapasztalatait írta meg lélegzetelállítóan izgalmas háborús regényeiben. Ez a 10 kötetes, díszdobozos válogatásunk azokból a történetekből kínál ízelítőt, amelyek akár igazak is lehettek volna: a helyszínek valóságosak, s bár a történetek hősei: az arisztokrata származású von Dodenburgtól a hamburgi melós Schulzén át kitalált személyek, sorsuk mégis hűen mutatja be a náci Németország katonáinak igazi emberi szenvedéseit a II. világháború poklaiban.
ISNB: 599-963-9919-85-0, Méret: 126×173×206 mm.
Kötés: díszdoboz (10 kötet/doboz) Ár: 7995 Ft
„Wass Alberttel az olvasás népszerűsítéséért” kampányról
Supka Géza közel 90 éve álmodta meg az Ünnepi Könyvhetet, az olvasás népszerűsítésére, melyet idén 82. alkalommal rendez meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
A történelmi múlttal bíró, nemzetközi szinten is elismert, egyedi hangulattal bíró Ünnepi Könyvhét megtartására a Literatura főszerkesztőjeként, Supka Géza tett javaslatot. Egy olyan rendezvényt álmodott meg, mely a könyvet népszerűsíti.
A vásár alapvető célja a „könyvkrízis” megelőzése, a könyvek, az olvasás népszerűsítése, új olvasók szerzése volt. Ekkor valószínűleg nem is sejtették, hogy a 2011-re a könyvkrízis bekövetkezhet.
Kutatások szerint ugyanis folyamatosan csökken azok száma, akik rendszeresen vesznek kezükbe könyvet; a TV nézés mellett már az internetezés és az újságolvasás is megelőzte az olvasást. A felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság közel fele (49%) olvas, évente átlagosan 4 könyvet. A legfrissebb PISA kutatás is döbbenetes eredményt hozott: hazánkban a tanulók 25,5%-a állítja magáról, hogy sohasem olvas!
A Duna International Kiadó és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, Supka szellemiségét felidézve, ezért is indította el „Wass Alberttel az olvasás népszerűsítéséért” elnevezésű kampányát, melynek kertében Magyarország egyik legnépszerűbb írójával, Wass Albert műveinek díszkiadásával és országos akcióval hívják fel a figyelmet az olvasás fontosságára. A kampány keretében az ország különböző pontján tartanak felolvasásokat színészekkel és diákokkal.
A Duna International Kiadó célja az olvasás népszerűsítése mellett az irodalmi örökségünk ápolása, olyan írók kiemelésével, akiket kulturális munkásságuk emel a legmagasabb szintű irodalmi nagyságok közé.
Baráz Miklós, az esemény kapcsán elmondta: „Az akcióval azoknak a magyar szerzőknek a népszerűsítését tűztűk ki célul, akiket sokan azért nem ismernek, mert művük nem kötelező olvasmány. Wass Albert irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ugyan még ma is folyik, népszerűsége azonban megkérdőjelezhetetlen. Ezért döntöttünk az erdélyi Mentor kiadóval amellett, hogy első körben mindenképpen Wass Albert műveit adjuk ki, mindenki számára elérhető – a piaci árnál alacsonyabb – áron!”
A kiadóról:
A Duna International Kft közel húszéves kiadói és könyvterjesztői tapasztalattal rendelkezik. A Kiadó elődje Magyarország első magánkiadója volt. A rendszerváltás után témaválasztásában igyekezett követni a társadalmi változásokat és igényeket, a piaci környezet és a versenyhelyzet alakulását, ennek megfelelően alakította kiadói programját.
Az egyik legnagyobb sikert hozó vállalkozásuk a 2001-ben indított új sorozat, a Nemzet nagyjai, amelynek keretében – mintegy alsorozatok (Nemzet Színészei, Sportolói és médiaszemélyiségei) – különböző témakörök szerint csoportosítva jelennek meg könyveink.
A fentieken kívül igen népszerűek az egészségügyi, pszichológiai témájú könyveik, melyek komoly segítséget nyújtanak az érdeklődők számára, hogy egészségesebb, természetesebb életmódot alakítsanak ki maguknak, foglalkozzanak lelki egészségük gondozásával, személyiségük, önismeretük fejlesztésével. Ezek az ismeretterjesztő, tanácsadó kiadványok, mint pl. Maria Treben: Egészség Isten patikájából; Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? stb. szinte már fogalommá váltak hazánkban.
A szépirodalmi művek terén különös hangsúlyt fektetünk a kortárs irodalom terjesztésére, ennek keretében a fiatal szerzők felkarolására.
Nagy népszerűségnek örvendenek egy-egy sajátos területet felölelő kiadványaik, mint pl. a FORMA-1 és a MotorGP sztorik, amelyek a technikai sportok világáról, versenyeiről, híres személyiségeiről adnak hiteles és nem utolsósorban érdekes képet.
A Kiadó az országban új, egyedi kezdeményezésként indította be a magánkiadás konstrukcióját, melynek keretében a Kiadó magára vállalja a szöveggondozás, a szerkesztés, a nyomdai előkészítés és lebonyolítás, a terjesztés, reklámozás valamennyi feladatát, gondját.
A kiadó könyvterjesztéssel is foglalkozik, és nem csak a saját, hanem más kiadók könyveit is értékesíti az áruházláncokban, a hipermarketekben, multikban és élelmiszer-áruházakban.
2011. május 25., szerda
A Duna Kiadó sajtóközleménye
SAJTÓKÖZLEMÉNY
2011. június 1. – Magyarország legnépszerűbb íróival készült interjúkönyv, Jézusról kialakított képet megdöntő botránykönyv, valamint a Kádár-korszak honvédelmi miniszterének feltáró könyve fogadja az Ünnepi Könyvhéten a minőségi olvasmányokra, valódi különlegességekre vágyó látogatókat a Duna International standjánál. A Kiadó egy országos kampánnyal is követi az esemény szellemiségét, mellyel az olvasás szépségére, hasznosságára hívja fel a figyelmet.
A könyv, az olvasás maga a kultúra. Minden nap, minden órában szinte észrevétlenül olvasunk: plakátokat, vagy éppen járművek feliratait. A felgyorsult információáramlásban azonban gyakran megfeledkezünk az egyik legfontosabb tudásforrásról: a könyvről.
A nemzetközi szinten is elismert Ünnepi Könyvhét megrendezésének alapvető célja a „könyvkrízis” megelőzése, a könyvek népszerűsítése, új olvasók szerzése volt. Ekkor valószínűleg nem is sejtették, hogy a 2011-re a könyvkrízis bekövetkezhet.
Kutatások szerint ugyanis folyamatosan csökken azok száma, akik rendszeresen vesznek kezükbe könyvet; a TV nézés mellett már az internetezés és az újságolvasás is megelőzte az olvasást.
A Duna International Kiadó és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, ezért is indította el „Wass Alberttel az olvasás népszerűsítéséért” elnevezésű kampányát, melynek kertében Magyarország egyik legnépszerűbb írójával, Wass Albert műveinek díszkiadásával és országos akcióval hívják fel a figyelmet az olvasás fontosságára. Az akcióval azoknak a magyar szerzőknek a népszerűsítését tűzték ki célul, akiket sokan azért nem ismernek, mert művük nem kötelező olvasmány. A kampány keretében 2011. június 5-én vasárnap, 16 órakor tartanak felolvasást lelkes diákokkal.
Az Ünnepi Könyvhétre a Kiadó a kampányon felül valódi könyv különlegességekkel is készült. Magyarország legelső magánkiadója megalakulásától követi a társadalmi változásokat és igényeket, valamint a piaci környezet és a versenyhelyzet alakulását. Ennek megfelelően olyan kiadványokkal várják az olvasókat, melyek valószínűleg igazi bestsellerek lesznek.
A Prima Prissima díjas „interjú-király”, Szegő András, Bombasiker című könyvében annak jár utána, mi lehet a siker titka. Az örök titok feltárásában olyan alanyok segítenek neki a riportkönyvében, akik a jelenkori könyvpiac legmeghatározóbb személyiségei. A keletkutató, tudományos fantasztikus regényíró Lőrincz L. László, a hazai populáris-ezoterikus irodalom legismertebb alakja Müller Péter, vagy éppen a fiatal, sikeres női írók közül Fejős Éva, Stahl Judit és Vass Virág tesznek kísérletek a titok feltárására. Szegő tíz különböző életutat mutat be, tíz különböző személyiségen keresztül.
A külföldön már sok vihart kavart Bradford dr: Ki volt Jézus című könyve valódi siker-várományos. Bradford kutatásai során olyan fordítási hibákat fedezett fel, ami alapvetően megváltoztathatja Jézusról alkotott képünket. Bradford szerint ugyanis Jézus nem egy asztalos, hanem egy sikeres, középosztályba tartozó, magas intelligenciájú építész fia volt.
A bibliai tudós, dr. Adam Bradford Jézus ún. hiányzó éveit (12-30) is megfejti. Álláspontja szerint vallási iskolában tanult és Judea egyik legmagasabb rangú rabbijává vált.
A szerző úgy véli, hogy mindezeknek köszönhetően válhatott csak olyan erős és elfogadott személlyé, aki kritizálhatta az akkori zsidóság vezető rétegeit. És éppen ezzel magyarázható a zsidó vezetők gyűlölete Jézus irányában: sok időt és energiát fektettek a fiatalember képzésébe, aki később elhagyta őket. A szerző előszavában egy igazi rejtélyre is utal: „Lehetséges-e az azonban, hogy a Krisztus személyére vonatkozó tények, ha rejtve is, de mindig is ott voltak az evangéliumokban?”
A Könyvhétre kiadott könyvek közül talán a legnagyobb érdeklődésre azonban Kárpáti Ferenc, a Kádár-korszak legutolsó honvédelmi minisztere: Puskalövés nélkül című műve számíthat. Kárpáti minisztersége alatt kezdődött meg a hadsereg depolitizálása, valamint nevéhez fűződik a honvédelem és a hadtudomány területén elért tudományos eredmények Stromfeld Aurél-díjjal történő elismerési rendjének kialakítása. A korszak átalakulását jelzi az is, hogy ebben az időben váltottak a hadseregben az elvtárs-ról a bajtárs megszólításra is.
A kötetben Kárpáti személyes hangú visszaemlékezéseit olvashatjuk, a krónikás hitelességével, a fellelhető irattári-levéltári dokumentumok, jegyzőkönyvek, sajtóközlemények hozzáértő feldolgozásával. Az író szerteágazó és alapos munkával törekedett arra, hogy a sokszor a kulisszák mögött zajló történésekhez, eseményekhez kapcsolódó különösen fontos, akkor még titkosnak minősített információk feltárásával végre eltűnjenek a fehér foltok a rendszerváltás előtt utolsó évtized történelméből.
KÖNYVHETI KIADVÁNYAIK
REGÖS ISTVÁN ATTILA: HOMO SAPIENS – EGY REMÉNYTELI TRAGÉDIA MINDEN REMÉNYVESZTETT KORNAK – ÜKH 2011.
„Egész eddigi életem során egyre inkább tágítani igyekeztem az emberi célokról, a sorsról, vágyakról, a lélek mozgatórugóiról alkotott elképzeléseimet. A nagy elődök (Dante, Milton, Goethe, stb.) nyomdokába szerettem volna lépni, a XXI. századi ember látásmódját, kitágított szellemi horizontját, a jelen múltba nyúló és jövőbe mutató tapasztalatait hozzátéve a már felhalmozott tudáshoz. Szerettem volna nyomot hagyni mind az irodalom, mind a filozófia terén. Azon túl, hogy talán valami fontosat, újat, vagy netán már meglévőt új köntösbe öltöztetve tudok bemutatni, még szórakoztatni is szeretnék a szó klasszikus értelmében.” – Regös István Attila
ISBN: 978-615-5129-14-8 Méret: 120x202 mm
Kötés: kemény tábla + envelope Ár: 3495 Ft
DR. KOLIMÁR GYÖRGY: VIHAROS ÉVSZÁZAD – ÜKH 2011.
Ez a könyv az élet fontos dolgairól szól a kortársakhoz és a jövő nemzedékhez, a 80 esztendős szerző ismereteinek és tapasztalatainak humorral fűszerezett átadásával. A reflexív filozófia értelmében minden egyes ember egy egész világ; minden ember sorsa és életútja megíratlan, vagy esetleg megírt regény; minden ember élettapasztalata tanulságos lehet mások számára. A könyv fejezetei ilyen felfogásban – a szórakoztatás igényével érintik a múlt, a jelen és a jövő kérdéseit; a társadalom és a történelem, politika és a hatalom, a jog és az igazság, a hitvilág és az erkölcs, az elmélet és a gyakorlat, a háború és a béke, az utazások és az élmények, a megélhetés, a boldogulás és a boldogság mindenkit érdeklő témaköreit.
ISBN: 978-615-5129-16-2 Méret: 158x260 mm
Kötés: kemény tábla Ár: 2495 Ft
PALKOVICS GYÖRGY: KAKPUSZTA – ÜKH 2011.
Kakpuszta történeteit el kell mesélni, meg kell ismertetni az olvasóval. Palkovics György novelláskötete egy olyan világnak állít emléket, amely a történelem malmain szertefoszlott, a semmibe veszett.
Az elbeszélések szerzője Belső-Somogyban született, itt élte gyermekkorát, itt érett felnőtté. Szülőfaluja, Kakpuszta a magyar paraszti létforma esszenciáját hordozta, s ez olyan élményszerűen tárul elénk a könyv lapjain, hogy szereplőit közeli ismerősnek érezzük, és velük együtt éljük át, hol mosolyogva, hol könnyeinkkel küszködve sorsuk fordulóit.
Az íróból katartikus tisztasággal kívánkoznak ki ezek a történetek. Szeretni való emberekről mesél, megőrzött gyermeki szeretettel, gördülékeny stílusban, ízesen anekdotázva. S miközben a paraszti világról elemi erővel adja át fiatalkori élményeit, és a néprajz, a kultúra, a földművelés, a vadászat területeiről is sok mindent megtudunk, tanúi leszünk egy formátumos személyiség kibontakozásának.
Ízig-vérig magyar történet, megkapóan tiszta és fergetegesen mulatságos. Családrege, szerelem, háború, helytörténet, gyönyörű természeti képek. Letehetetlen olvasmány. – Dr. Torda István művelődéstörténész
ISBN: 978-615-5129-15-5 Méret: 142x197 mm
Kötés: kartonált Ár: 1995 Ft
KÁRPÁTI FERENC: PUSKALÖVÉS NÉLKÜL… – ÜKH 2011.
KÁDÁR UTOLSÓ KATONÁJA VOLTAM
A kötetben a Kádár-korszak utolsó honvédelmi minisztere vetette papírra személyes hangú visszaemlékezéseit, ugyanakkor a krónikás hitelességével, a fellelhető irattári-levéltári dokumentumok, jegyzőkönyvek, sajtóközlemények hozzáértő feldolgozásával, szerteágazó és alapos munkával törekedett arra, hogy a sokszor a kulisszák mögött zajló történésekhez, eseményekhez kapcsolódó különösen fontos, akkor még titkosnak minősített információk feltárásával végre eltűnjenek a fehér foltok a rendszerváltás előtt utolsó évtized történelméből.
ISBN: 978-615-5129-17-9 Méret: 155x255mm
Kötés: kemény tábla Ár: 3495 Ft
SZEGŐ ANDRÁS: BOMBASIKER – ÜKH 2011.
Mi a siker titka? – tették fel ezerszer a kérdést sikeres embereknek. Szegő András riportalanyai – Fejős Éva, Lajos Mari, Lőrincz L. László, Lux Elvira, Müller Péter, Nemere István, Rácz Zsuzsa, Stahl Judit, Vass Virág, Vavyan Fable – szerint nincs titok: de kell hozzá munka, olykor kemény, olykor játszi könnyű munka, kell hozzá egy csipet szerencse, kitartás, emberi fogékonyság…
Tíz különböző műfaj, tíz különböző életút, tíz különböző személyiség, de egy közös van bennük: könyveik ott vannak a sikerlisták élén…
ISBN: 978-615-5129-13-1 Méret: 155×225 mm
Kötés: kemény tábla Ár: 3495 Ft
ERICH VON DÄNIKEN: AZ ELVESZETT TUDÁS NYOMÁBAN
Ebben a könyvben Erich von Däniken közzéteszi az Egyiptom, Dél-Amerika és Ázsia eddig megfejtetlen rejtélyeiről tudósító legújabb lélegzetelállító beszámolókat. Akik figyelemmel kísérik az archeológia egy mindmáig tiltott területét kutató szakemberek munkáit, azok előtt feltárulnak a misztikus helyek, legendás népek és mágikus kultuszok titkai.
A világ legkülönbözőbb tájain fellelt rejtélyes régészeti lelőhelyekről és ősrégi leletekről olvashatjuk itt a különböző természet- és szellemtudományi szakterületek tudósainak és szakértőinek a beszámolóit. Mindannyian a következő lélegzetelállító eredményre jutnak: a múltban földön kívüli, intelligens lények látogatták bolygónkat.
ISBN: 978-615-5129-18-6 Méret: 150x212 mm
Kötés: kemény tábla Ár: 3495 Ft
DR. A. T. BRADFORD: KI VOLT JÉZUS?
„Sok olyan kérdést tehetünk fel Jézusról, az emberről, amit nehéz megválaszolni. Mi lehetett Jézusban, ami annyira ingerelte a zsidóság vezető rétegeinek nagyon is eltérő csoportjait – a farizeusokat (a zsidók törvényeinek elkötelezett tanítóit) csakúgy, mint a Heródes pártiakat (zsidókat, akik a pogány római hatalmat támogatták) – hogy ezek akár szövetkezni is hajlandóak voltak ellene?
Egy szigorúan irányított társadalomban, hogyan tehette meg Krisztus, hogy két alkalommal is kiűzze a Templomból a hivatalos pénzváltókat és az áldozati állatok árusait anélkül, hogy a templomőrség letartóztatta volna?
Ki volt Jézus földi atyja, József, és milyen hatást fejtett ki élete Krisztuséra?
A rendelkezésre álló adatok hiányossága sok szerzőt késztetett már arra, hogy maga álljon elő különféle elképzelésekkel Jézusról – mármint az „igaziról”. Lehetséges-e az azonban, hogy a Krisztus személyére vonatkozó tények, ha rejtve is, de mindig is ott voltak az evangéliumokban?” – A szerző előszavából
ISBN: 978-615-5129-19-3 Méret: 155x225 mm
Kötés: kartonált Ár: 3495 Ft
Díszdobozos kiadványok:
MAGYAR KIRÁLYOK ÉS URALKODÓK 10-18. KÖTET – DÍSZDOBOZ 2.
Vitéz Miklós, Kiss-Béry Miklós: Az Anjouktól a Habsburgokig
A Duna International Könyvkiadó nagy sikerű, 26 részes könyvsorozatának 10–18. kötetét most díszdobozban nyújtjuk át az Olvasóknak. A második díszdoboz kötetei az Árpád-házi királyokat követő uralkodók életét, történelmi jelentőségű tetteiket, a kor társadalmi szokásait mutatja be kilenc gazdagon illusztrált kötetben. A kötetek: 10. Károly Róbert és Nagy Lajos; 11. Mária, Zsigmond és Albert; 12. V. László és Ulászló; 13. I. (Hunyadi) Mátyás; 14. II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János; 15. I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf; 16. II. Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd; 17. I. Lipót és I. József; 18. János Zsigmond, Báthory István és Zsigmond.
ISNB: 599-978-6155-02-6, Méret: 220×95×295 mm.
Kötés: díszdoboz (9 kötet/doboz) Ár: 13.560 Ft
LEO KESSLER: LEO KESSLER HÁBORÚS REGÉNYEI 11-20- DÍSZDOBOZ 2.
Leo Kessler – írói álnév; igazi neve Charles Whiting, aki a II. világháború végén haditudósítóként végigjárta Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát, Németországot. A fronton megélt tapasztalatait írta meg lélegzetelállítóan izgalmas háborús regényeiben. Ez a 10 kötetes, díszdobozos válogatásunk azokból a történetekből kínál ízelítőt, amelyek akár igazak is lehettek volna: a helyszínek valóságosak, s bár a történetek hősei: az arisztokrata származású von Dodenburgtól a hamburgi melós Schulzén át kitalált személyek, sorsuk mégis hűen mutatja be a náci Németország katonáinak igazi emberi szenvedéseit a II. világháború poklaiban.
ISNB: 599-963-9919-85-0, Méret: 126×173×206 mm.
Kötés: díszdoboz (10 kötet/doboz) Ár: 7995 Ft
„Wass Alberttel az olvasás népszerűsítéséért” kampányról
Supka Géza közel 90 éve álmodta meg az Ünnepi Könyvhetet, az olvasás népszerűsítésére, melyet idén 82. alkalommal rendez meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
A történelmi múlttal bíró, nemzetközi szinten is elismert, egyedi hangulattal bíró Ünnepi Könyvhét megtartására a Literatura főszerkesztőjeként, Supka Géza tett javaslatot. Egy olyan rendezvényt álmodott meg, mely a könyvet népszerűsíti.
A vásár alapvető célja a „könyvkrízis” megelőzése, a könyvek, az olvasás népszerűsítése, új olvasók szerzése volt. Ekkor valószínűleg nem is sejtették, hogy a 2011-re a könyvkrízis bekövetkezhet.
Kutatások szerint ugyanis folyamatosan csökken azok száma, akik rendszeresen vesznek kezükbe könyvet; a TV nézés mellett már az internetezés és az újságolvasás is megelőzte az olvasást. A felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság közel fele (49%) olvas, évente átlagosan 4 könyvet. A legfrissebb PISA kutatás is döbbenetes eredményt hozott: hazánkban a tanulók 25,5%-a állítja magáról, hogy sohasem olvas!
A Duna International Kiadó és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, Supka szellemiségét felidézve, ezért is indította el „Wass Alberttel az olvasás népszerűsítéséért” elnevezésű kampányát, melynek kertében Magyarország egyik legnépszerűbb írójával, Wass Albert műveinek díszkiadásával és országos akcióval hívják fel a figyelmet az olvasás fontosságára. A kampány keretében az ország különböző pontján tartanak felolvasásokat színészekkel és diákokkal.
A Duna International Kiadó célja az olvasás népszerűsítése mellett az irodalmi örökségünk ápolása, olyan írók kiemelésével, akiket kulturális munkásságuk emel a legmagasabb szintű irodalmi nagyságok közé.
Baráz Miklós, az esemény kapcsán elmondta: „Az akcióval azoknak a magyar szerzőknek a népszerűsítését tűztűk ki célul, akiket sokan azért nem ismernek, mert művük nem kötelező olvasmány. Wass Albert irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ugyan még ma is folyik, népszerűsége azonban megkérdőjelezhetetlen. Ezért döntöttünk az erdélyi Mentor kiadóval amellett, hogy első körben mindenképpen Wass Albert műveit adjuk ki, mindenki számára elérhető – a piaci árnál alacsonyabb – áron!”
A kiadóról:
A Duna International Kft közel húszéves kiadói és könyvterjesztői tapasztalattal rendelkezik. A Kiadó elődje Magyarország első magánkiadója volt. A rendszerváltás után témaválasztásában igyekezett követni a társadalmi változásokat és igényeket, a piaci környezet és a versenyhelyzet alakulását, ennek megfelelően alakította kiadói programját.
Az egyik legnagyobb sikert hozó vállalkozásuk a 2001-ben indított új sorozat, a Nemzet nagyjai, amelynek keretében – mintegy alsorozatok (Nemzet Színészei, Sportolói és médiaszemélyiségei) – különböző témakörök szerint csoportosítva jelennek meg könyveink.
A fentieken kívül igen népszerűek az egészségügyi, pszichológiai témájú könyveik, melyek komoly segítséget nyújtanak az érdeklődők számára, hogy egészségesebb, természetesebb életmódot alakítsanak ki maguknak, foglalkozzanak lelki egészségük gondozásával, személyiségük, önismeretük fejlesztésével. Ezek az ismeretterjesztő, tanácsadó kiadványok, mint pl. Maria Treben: Egészség Isten patikájából; Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? stb. szinte már fogalommá váltak hazánkban.
A szépirodalmi művek terén különös hangsúlyt fektetünk a kortárs irodalom terjesztésére, ennek keretében a fiatal szerzők felkarolására.
Nagy népszerűségnek örvendenek egy-egy sajátos területet felölelő kiadványaik, mint pl. a FORMA-1 és a MotorGP sztorik, amelyek a technikai sportok világáról, versenyeiről, híres személyiségeiről adnak hiteles és nem utolsósorban érdekes képet.
A Kiadó az országban új, egyedi kezdeményezésként indította be a magánkiadás konstrukcióját, melynek keretében a Kiadó magára vállalja a szöveggondozás, a szerkesztés, a nyomdai előkészítés és lebonyolítás, a terjesztés, reklámozás valamennyi feladatát, gondját.
A kiadó könyvterjesztéssel is foglalkozik, és nem csak a saját, hanem más kiadók könyveit is értékesíti az áruházláncokban, a hipermarketekben, multikban és élelmiszer-áruházakban.
2011. június 1. – Magyarország legnépszerűbb íróival készült interjúkönyv, Jézusról kialakított képet megdöntő botránykönyv, valamint a Kádár-korszak honvédelmi miniszterének feltáró könyve fogadja az Ünnepi Könyvhéten a minőségi olvasmányokra, valódi különlegességekre vágyó látogatókat a Duna International standjánál. A Kiadó egy országos kampánnyal is követi az esemény szellemiségét, mellyel az olvasás szépségére, hasznosságára hívja fel a figyelmet.
A könyv, az olvasás maga a kultúra. Minden nap, minden órában szinte észrevétlenül olvasunk: plakátokat, vagy éppen járművek feliratait. A felgyorsult információáramlásban azonban gyakran megfeledkezünk az egyik legfontosabb tudásforrásról: a könyvről.
A nemzetközi szinten is elismert Ünnepi Könyvhét megrendezésének alapvető célja a „könyvkrízis” megelőzése, a könyvek népszerűsítése, új olvasók szerzése volt. Ekkor valószínűleg nem is sejtették, hogy a 2011-re a könyvkrízis bekövetkezhet.
Kutatások szerint ugyanis folyamatosan csökken azok száma, akik rendszeresen vesznek kezükbe könyvet; a TV nézés mellett már az internetezés és az újságolvasás is megelőzte az olvasást.
A Duna International Kiadó és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, ezért is indította el „Wass Alberttel az olvasás népszerűsítéséért” elnevezésű kampányát, melynek kertében Magyarország egyik legnépszerűbb írójával, Wass Albert műveinek díszkiadásával és országos akcióval hívják fel a figyelmet az olvasás fontosságára. Az akcióval azoknak a magyar szerzőknek a népszerűsítését tűzték ki célul, akiket sokan azért nem ismernek, mert művük nem kötelező olvasmány. A kampány keretében 2011. június 5-én vasárnap, 16 órakor tartanak felolvasást lelkes diákokkal.
Az Ünnepi Könyvhétre a Kiadó a kampányon felül valódi könyv különlegességekkel is készült. Magyarország legelső magánkiadója megalakulásától követi a társadalmi változásokat és igényeket, valamint a piaci környezet és a versenyhelyzet alakulását. Ennek megfelelően olyan kiadványokkal várják az olvasókat, melyek valószínűleg igazi bestsellerek lesznek.
A Prima Prissima díjas „interjú-király”, Szegő András, Bombasiker című könyvében annak jár utána, mi lehet a siker titka. Az örök titok feltárásában olyan alanyok segítenek neki a riportkönyvében, akik a jelenkori könyvpiac legmeghatározóbb személyiségei. A keletkutató, tudományos fantasztikus regényíró Lőrincz L. László, a hazai populáris-ezoterikus irodalom legismertebb alakja Müller Péter, vagy éppen a fiatal, sikeres női írók közül Fejős Éva, Stahl Judit és Vass Virág tesznek kísérletek a titok feltárására. Szegő tíz különböző életutat mutat be, tíz különböző személyiségen keresztül.
A külföldön már sok vihart kavart Bradford dr: Ki volt Jézus című könyve valódi siker-várományos. Bradford kutatásai során olyan fordítási hibákat fedezett fel, ami alapvetően megváltoztathatja Jézusról alkotott képünket. Bradford szerint ugyanis Jézus nem egy asztalos, hanem egy sikeres, középosztályba tartozó, magas intelligenciájú építész fia volt.
A bibliai tudós, dr. Adam Bradford Jézus ún. hiányzó éveit (12-30) is megfejti. Álláspontja szerint vallási iskolában tanult és Judea egyik legmagasabb rangú rabbijává vált.
A szerző úgy véli, hogy mindezeknek köszönhetően válhatott csak olyan erős és elfogadott személlyé, aki kritizálhatta az akkori zsidóság vezető rétegeit. És éppen ezzel magyarázható a zsidó vezetők gyűlölete Jézus irányában: sok időt és energiát fektettek a fiatalember képzésébe, aki később elhagyta őket. A szerző előszavában egy igazi rejtélyre is utal: „Lehetséges-e az azonban, hogy a Krisztus személyére vonatkozó tények, ha rejtve is, de mindig is ott voltak az evangéliumokban?”
A Könyvhétre kiadott könyvek közül talán a legnagyobb érdeklődésre azonban Kárpáti Ferenc, a Kádár-korszak legutolsó honvédelmi minisztere: Puskalövés nélkül című műve számíthat. Kárpáti minisztersége alatt kezdődött meg a hadsereg depolitizálása, valamint nevéhez fűződik a honvédelem és a hadtudomány területén elért tudományos eredmények Stromfeld Aurél-díjjal történő elismerési rendjének kialakítása. A korszak átalakulását jelzi az is, hogy ebben az időben váltottak a hadseregben az elvtárs-ról a bajtárs megszólításra is.
A kötetben Kárpáti személyes hangú visszaemlékezéseit olvashatjuk, a krónikás hitelességével, a fellelhető irattári-levéltári dokumentumok, jegyzőkönyvek, sajtóközlemények hozzáértő feldolgozásával. Az író szerteágazó és alapos munkával törekedett arra, hogy a sokszor a kulisszák mögött zajló történésekhez, eseményekhez kapcsolódó különösen fontos, akkor még titkosnak minősített információk feltárásával végre eltűnjenek a fehér foltok a rendszerváltás előtt utolsó évtized történelméből.
KÖNYVHETI KIADVÁNYAIK
REGÖS ISTVÁN ATTILA: HOMO SAPIENS – EGY REMÉNYTELI TRAGÉDIA MINDEN REMÉNYVESZTETT KORNAK – ÜKH 2011.
„Egész eddigi életem során egyre inkább tágítani igyekeztem az emberi célokról, a sorsról, vágyakról, a lélek mozgatórugóiról alkotott elképzeléseimet. A nagy elődök (Dante, Milton, Goethe, stb.) nyomdokába szerettem volna lépni, a XXI. századi ember látásmódját, kitágított szellemi horizontját, a jelen múltba nyúló és jövőbe mutató tapasztalatait hozzátéve a már felhalmozott tudáshoz. Szerettem volna nyomot hagyni mind az irodalom, mind a filozófia terén. Azon túl, hogy talán valami fontosat, újat, vagy netán már meglévőt új köntösbe öltöztetve tudok bemutatni, még szórakoztatni is szeretnék a szó klasszikus értelmében.” – Regös István Attila
ISBN: 978-615-5129-14-8 Méret: 120x202 mm
Kötés: kemény tábla + envelope Ár: 3495 Ft
DR. KOLIMÁR GYÖRGY: VIHAROS ÉVSZÁZAD – ÜKH 2011.
Ez a könyv az élet fontos dolgairól szól a kortársakhoz és a jövő nemzedékhez, a 80 esztendős szerző ismereteinek és tapasztalatainak humorral fűszerezett átadásával. A reflexív filozófia értelmében minden egyes ember egy egész világ; minden ember sorsa és életútja megíratlan, vagy esetleg megírt regény; minden ember élettapasztalata tanulságos lehet mások számára. A könyv fejezetei ilyen felfogásban – a szórakoztatás igényével érintik a múlt, a jelen és a jövő kérdéseit; a társadalom és a történelem, politika és a hatalom, a jog és az igazság, a hitvilág és az erkölcs, az elmélet és a gyakorlat, a háború és a béke, az utazások és az élmények, a megélhetés, a boldogulás és a boldogság mindenkit érdeklő témaköreit.
ISBN: 978-615-5129-16-2 Méret: 158x260 mm
Kötés: kemény tábla Ár: 2495 Ft
PALKOVICS GYÖRGY: KAKPUSZTA – ÜKH 2011.
Kakpuszta történeteit el kell mesélni, meg kell ismertetni az olvasóval. Palkovics György novelláskötete egy olyan világnak állít emléket, amely a történelem malmain szertefoszlott, a semmibe veszett.
Az elbeszélések szerzője Belső-Somogyban született, itt élte gyermekkorát, itt érett felnőtté. Szülőfaluja, Kakpuszta a magyar paraszti létforma esszenciáját hordozta, s ez olyan élményszerűen tárul elénk a könyv lapjain, hogy szereplőit közeli ismerősnek érezzük, és velük együtt éljük át, hol mosolyogva, hol könnyeinkkel küszködve sorsuk fordulóit.
Az íróból katartikus tisztasággal kívánkoznak ki ezek a történetek. Szeretni való emberekről mesél, megőrzött gyermeki szeretettel, gördülékeny stílusban, ízesen anekdotázva. S miközben a paraszti világról elemi erővel adja át fiatalkori élményeit, és a néprajz, a kultúra, a földművelés, a vadászat területeiről is sok mindent megtudunk, tanúi leszünk egy formátumos személyiség kibontakozásának.
Ízig-vérig magyar történet, megkapóan tiszta és fergetegesen mulatságos. Családrege, szerelem, háború, helytörténet, gyönyörű természeti képek. Letehetetlen olvasmány. – Dr. Torda István művelődéstörténész
ISBN: 978-615-5129-15-5 Méret: 142x197 mm
Kötés: kartonált Ár: 1995 Ft
KÁRPÁTI FERENC: PUSKALÖVÉS NÉLKÜL… – ÜKH 2011.
KÁDÁR UTOLSÓ KATONÁJA VOLTAM
A kötetben a Kádár-korszak utolsó honvédelmi minisztere vetette papírra személyes hangú visszaemlékezéseit, ugyanakkor a krónikás hitelességével, a fellelhető irattári-levéltári dokumentumok, jegyzőkönyvek, sajtóközlemények hozzáértő feldolgozásával, szerteágazó és alapos munkával törekedett arra, hogy a sokszor a kulisszák mögött zajló történésekhez, eseményekhez kapcsolódó különösen fontos, akkor még titkosnak minősített információk feltárásával végre eltűnjenek a fehér foltok a rendszerváltás előtt utolsó évtized történelméből.
ISBN: 978-615-5129-17-9 Méret: 155x255mm
Kötés: kemény tábla Ár: 3495 Ft
SZEGŐ ANDRÁS: BOMBASIKER – ÜKH 2011.
Mi a siker titka? – tették fel ezerszer a kérdést sikeres embereknek. Szegő András riportalanyai – Fejős Éva, Lajos Mari, Lőrincz L. László, Lux Elvira, Müller Péter, Nemere István, Rácz Zsuzsa, Stahl Judit, Vass Virág, Vavyan Fable – szerint nincs titok: de kell hozzá munka, olykor kemény, olykor játszi könnyű munka, kell hozzá egy csipet szerencse, kitartás, emberi fogékonyság…
Tíz különböző műfaj, tíz különböző életút, tíz különböző személyiség, de egy közös van bennük: könyveik ott vannak a sikerlisták élén…
ISBN: 978-615-5129-13-1 Méret: 155×225 mm
Kötés: kemény tábla Ár: 3495 Ft
ERICH VON DÄNIKEN: AZ ELVESZETT TUDÁS NYOMÁBAN
Ebben a könyvben Erich von Däniken közzéteszi az Egyiptom, Dél-Amerika és Ázsia eddig megfejtetlen rejtélyeiről tudósító legújabb lélegzetelállító beszámolókat. Akik figyelemmel kísérik az archeológia egy mindmáig tiltott területét kutató szakemberek munkáit, azok előtt feltárulnak a misztikus helyek, legendás népek és mágikus kultuszok titkai.
A világ legkülönbözőbb tájain fellelt rejtélyes régészeti lelőhelyekről és ősrégi leletekről olvashatjuk itt a különböző természet- és szellemtudományi szakterületek tudósainak és szakértőinek a beszámolóit. Mindannyian a következő lélegzetelállító eredményre jutnak: a múltban földön kívüli, intelligens lények látogatták bolygónkat.
ISBN: 978-615-5129-18-6 Méret: 150x212 mm
Kötés: kemény tábla Ár: 3495 Ft
DR. A. T. BRADFORD: KI VOLT JÉZUS?
„Sok olyan kérdést tehetünk fel Jézusról, az emberről, amit nehéz megválaszolni. Mi lehetett Jézusban, ami annyira ingerelte a zsidóság vezető rétegeinek nagyon is eltérő csoportjait – a farizeusokat (a zsidók törvényeinek elkötelezett tanítóit) csakúgy, mint a Heródes pártiakat (zsidókat, akik a pogány római hatalmat támogatták) – hogy ezek akár szövetkezni is hajlandóak voltak ellene?
Egy szigorúan irányított társadalomban, hogyan tehette meg Krisztus, hogy két alkalommal is kiűzze a Templomból a hivatalos pénzváltókat és az áldozati állatok árusait anélkül, hogy a templomőrség letartóztatta volna?
Ki volt Jézus földi atyja, József, és milyen hatást fejtett ki élete Krisztuséra?
A rendelkezésre álló adatok hiányossága sok szerzőt késztetett már arra, hogy maga álljon elő különféle elképzelésekkel Jézusról – mármint az „igaziról”. Lehetséges-e az azonban, hogy a Krisztus személyére vonatkozó tények, ha rejtve is, de mindig is ott voltak az evangéliumokban?” – A szerző előszavából
ISBN: 978-615-5129-19-3 Méret: 155x225 mm
Kötés: kartonált Ár: 3495 Ft
Díszdobozos kiadványok:
MAGYAR KIRÁLYOK ÉS URALKODÓK 10-18. KÖTET – DÍSZDOBOZ 2.
Vitéz Miklós, Kiss-Béry Miklós: Az Anjouktól a Habsburgokig
A Duna International Könyvkiadó nagy sikerű, 26 részes könyvsorozatának 10–18. kötetét most díszdobozban nyújtjuk át az Olvasóknak. A második díszdoboz kötetei az Árpád-házi királyokat követő uralkodók életét, történelmi jelentőségű tetteiket, a kor társadalmi szokásait mutatja be kilenc gazdagon illusztrált kötetben. A kötetek: 10. Károly Róbert és Nagy Lajos; 11. Mária, Zsigmond és Albert; 12. V. László és Ulászló; 13. I. (Hunyadi) Mátyás; 14. II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János; 15. I. Ferdinánd, Miksa és Rudolf; 16. II. Mátyás, II. Ferdinánd, III. Ferdinánd; 17. I. Lipót és I. József; 18. János Zsigmond, Báthory István és Zsigmond.
ISNB: 599-978-6155-02-6, Méret: 220×95×295 mm.
Kötés: díszdoboz (9 kötet/doboz) Ár: 13.560 Ft
LEO KESSLER: LEO KESSLER HÁBORÚS REGÉNYEI 11-20- DÍSZDOBOZ 2.
Leo Kessler – írói álnév; igazi neve Charles Whiting, aki a II. világháború végén haditudósítóként végigjárta Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát, Németországot. A fronton megélt tapasztalatait írta meg lélegzetelállítóan izgalmas háborús regényeiben. Ez a 10 kötetes, díszdobozos válogatásunk azokból a történetekből kínál ízelítőt, amelyek akár igazak is lehettek volna: a helyszínek valóságosak, s bár a történetek hősei: az arisztokrata származású von Dodenburgtól a hamburgi melós Schulzén át kitalált személyek, sorsuk mégis hűen mutatja be a náci Németország katonáinak igazi emberi szenvedéseit a II. világháború poklaiban.
ISNB: 599-963-9919-85-0, Méret: 126×173×206 mm.
Kötés: díszdoboz (10 kötet/doboz) Ár: 7995 Ft
„Wass Alberttel az olvasás népszerűsítéséért” kampányról
Supka Géza közel 90 éve álmodta meg az Ünnepi Könyvhetet, az olvasás népszerűsítésére, melyet idén 82. alkalommal rendez meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.
A történelmi múlttal bíró, nemzetközi szinten is elismert, egyedi hangulattal bíró Ünnepi Könyvhét megtartására a Literatura főszerkesztőjeként, Supka Géza tett javaslatot. Egy olyan rendezvényt álmodott meg, mely a könyvet népszerűsíti.
A vásár alapvető célja a „könyvkrízis” megelőzése, a könyvek, az olvasás népszerűsítése, új olvasók szerzése volt. Ekkor valószínűleg nem is sejtették, hogy a 2011-re a könyvkrízis bekövetkezhet.
Kutatások szerint ugyanis folyamatosan csökken azok száma, akik rendszeresen vesznek kezükbe könyvet; a TV nézés mellett már az internetezés és az újságolvasás is megelőzte az olvasást. A felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság közel fele (49%) olvas, évente átlagosan 4 könyvet. A legfrissebb PISA kutatás is döbbenetes eredményt hozott: hazánkban a tanulók 25,5%-a állítja magáról, hogy sohasem olvas!
A Duna International Kiadó és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, Supka szellemiségét felidézve, ezért is indította el „Wass Alberttel az olvasás népszerűsítéséért” elnevezésű kampányát, melynek kertében Magyarország egyik legnépszerűbb írójával, Wass Albert műveinek díszkiadásával és országos akcióval hívják fel a figyelmet az olvasás fontosságára. A kampány keretében az ország különböző pontján tartanak felolvasásokat színészekkel és diákokkal.
A Duna International Kiadó célja az olvasás népszerűsítése mellett az irodalmi örökségünk ápolása, olyan írók kiemelésével, akiket kulturális munkásságuk emel a legmagasabb szintű irodalmi nagyságok közé.
Baráz Miklós, az esemény kapcsán elmondta: „Az akcióval azoknak a magyar szerzőknek a népszerűsítését tűztűk ki célul, akiket sokan azért nem ismernek, mert művük nem kötelező olvasmány. Wass Albert irodalmi munkásságának kritikai feldolgozása ugyan még ma is folyik, népszerűsége azonban megkérdőjelezhetetlen. Ezért döntöttünk az erdélyi Mentor kiadóval amellett, hogy első körben mindenképpen Wass Albert műveit adjuk ki, mindenki számára elérhető – a piaci árnál alacsonyabb – áron!”
A kiadóról:
A Duna International Kft közel húszéves kiadói és könyvterjesztői tapasztalattal rendelkezik. A Kiadó elődje Magyarország első magánkiadója volt. A rendszerváltás után témaválasztásában igyekezett követni a társadalmi változásokat és igényeket, a piaci környezet és a versenyhelyzet alakulását, ennek megfelelően alakította kiadói programját.
Az egyik legnagyobb sikert hozó vállalkozásuk a 2001-ben indított új sorozat, a Nemzet nagyjai, amelynek keretében – mintegy alsorozatok (Nemzet Színészei, Sportolói és médiaszemélyiségei) – különböző témakörök szerint csoportosítva jelennek meg könyveink.
A fentieken kívül igen népszerűek az egészségügyi, pszichológiai témájú könyveik, melyek komoly segítséget nyújtanak az érdeklődők számára, hogy egészségesebb, természetesebb életmódot alakítsanak ki maguknak, foglalkozzanak lelki egészségük gondozásával, személyiségük, önismeretük fejlesztésével. Ezek az ismeretterjesztő, tanácsadó kiadványok, mint pl. Maria Treben: Egészség Isten patikájából; Kurt Tepperwein: Mit árul el a betegséged? stb. szinte már fogalommá váltak hazánkban.
A szépirodalmi művek terén különös hangsúlyt fektetünk a kortárs irodalom terjesztésére, ennek keretében a fiatal szerzők felkarolására.
Nagy népszerűségnek örvendenek egy-egy sajátos területet felölelő kiadványaik, mint pl. a FORMA-1 és a MotorGP sztorik, amelyek a technikai sportok világáról, versenyeiről, híres személyiségeiről adnak hiteles és nem utolsósorban érdekes képet.
A Kiadó az országban új, egyedi kezdeményezésként indította be a magánkiadás konstrukcióját, melynek keretében a Kiadó magára vállalja a szöveggondozás, a szerkesztés, a nyomdai előkészítés és lebonyolítás, a terjesztés, reklámozás valamennyi feladatát, gondját.
A kiadó könyvterjesztéssel is foglalkozik, és nem csak a saját, hanem más kiadók könyveit is értékesíti az áruházláncokban, a hipermarketekben, multikban és élelmiszer-áruházakban.
2011. május 21., szombat
Magyar királyok és uralkodók
A magyar királyok és uralkodók
ÁRPÁD ÉS GÉZA FEJEDELMEK /MAGYAR KIRÁLYOK ÉS URALKODÓK
Tihanyi István
www.dunakiado.hu
titkarsag@dunakiado.hu
kiado2@dunakiado.hu
www.dunakiado.hu
A sorozat lehet az idei Könyvhét egyik legnagyobb nyertese
Egy nép, mely holtan sem akart az ellenség fogságába kerülni
A magyar
Imára- Kerekes Tamás
Mérföldkő a magyar történetírás és ismeretterjesztés történetében és népszerűsítésében
Nem kell a megvásárlásához még könyvesbolt sem, megvehetjük az újságosunknál is.
Tihanyi úr példaértékű könyve egyformán elemzi a kül- és belpolitikai viszonyokat és a lelki tényezőket is. A hihetetlen tudás igazi szellemi ínyencségeket kínál. Pl. akkor, amikor a szerző arról ír, hogy kezdetben a nyestprém volt a hivatalos "pénznem", s ebből ered egyik szomszédunk, a horvát, mai napig használt pénznemének neve is, és másik szomszédunkkal, a szlovákkal is mértéktartóan bánik, ahol bizonyítottnak véli a szlovák álláspontot, azt elismeri, ahol nem, akkor érvel. De az is rokonszenves, hogy a szerző nem ölti fel a mindentudó mágikus sapkáját. Több helyen kitér arra, hogy sok még a tisztázatlan kérdés. Az biztos, hogy Drakula ide, vagy oda, vérivásban megelőztük a románokat (vérszerződés).
Az is, hogy a Kazár Birodalomhoz való tartozásunk azt is jelentette egyben, hogy a magyarok felvették a Kazár Kaganátus zsidó államvallását, tehát előbb voltunk zsidók, mint keresztények, és ehhez képest kismiska, hogy Géza papucsférj volt-e, vagy nem, mint ahogy az is, hogy elég gazdagnak tartotta magát, hogy pogány is legyen, meg keresztény is. Üdítő olvasmányosság keveredik történészi elfogulatlansággal. Tipográfiailag kitűnő munka, remek illusztrációkkal, az olvasmányos részek külön, más színnel kiemelve, remekmű, mondhatom.
A könyv szakít a finnugor elmélettel és számos téren tabukat döntöget.
A kiadó
A könyvsorozat első kötete még nem királyokról szól. Érinti a magyar nép múltjának számos kérdőjelet felvető kezdeteit, a vándorlásokat, a letelepedést. Megismertet első, már név szerint emlegetett fejedelmünkkel, Álmossal, majd fiával, Árpád vezérrel, aki a honfoglalással behozta népünket a Kárpát-medencébe. Számba vesszük Árpád kevéssé ismert utódait, végül elérkezünk Gézához, Szent István apjához, aki még szintén "csak" fejedelem volt, de sokkal többet tett a jövendő magyar állam megalapításáért, mint az a köztudatban él.
Már a bevezető cím is izgalmas: A múlt tévelygő lovagjai. Alatta: Kik voltak őseink? Azonnal közli, hogy nem tudja minden kétséget kizáróan, kik voltak a magyarok ősei és honnan indultak el Nyugat felé. Lehet, hogy az említett forrásmunkák alapján Tihanyi István valóban nem tudja, pedig az utóbbi évtized fiatal kutatói - megerősítve mestereik kiváló gondolatait - kellő módon alátámasztották a magyar etnikum származását.
"Őseink keletről vándoroltak nyugatra, feltehetően nem önszántukból, hanem különféle más népek helyváltoztatása miatt, végső soron több ezer évig tartó, erőteljes nyomás, időszakos lökések hatására."
Tihanyi tudása szerint a magyarok eredetét kutató ásatásokra "jobbára csak Uráltól nyugatra, azaz már a legszélesebben értelmezett Európában" került sor.
A hatalmas füves pusztákon a hír majdnem úgy terjedt, mint egy rosszabb interneten. Pontosan tudták, hová mennek, tudták, hogy előttük már saját etnikumukhoz tartozó népek telepedtek le a Kárpát-medencében. Mindig szervezetten és tudatosan vonultak, másképp nem tartották volna őket híresen jó katonáknak, mondhatni harcművészeknek.
"A magyar fékezhetetlen, renitens nép lehetett már akkor is. A magyar akaratos fajta volt előbb is, és ha éppen nem zajlott háború, akkor egymással civakodtak a szomszédok is, hát még a más és más nemzetségek tagjai, férfiak és nők."
Megjegyzendő, hogy a magyarok átlagéletkora egyáltalán nem volt alacsonyabb, mint minden más európai népé. Álmos, Árpád, István öreg kort élt meg és mások is, ha nem estek el időnek előtte. A következő fejezet címe "Árpád színre lép. Álmos utáni örökségét a vezérségre (fejedelemségre) nem vonja ugyan kétségbe, . A honfoglalás (895-896-ban) már Árpád fejedelemsége alatt zajlott le. Árpád tudta, hogy a vándorlás végcélja a Kárpát-medencében van, hiszen eleiket követve ide indultak, itt van az utolsó valódi eurázsiai sztyep, a Nagyalföld, ami életmódjukhoz szükséges volt. Árpád megtelepedéséről Tihanyi így vélekedik: "Nem mintha annyival okosabb lett volna a többi magyarnál, hanem mert ő volt a vezér. Nyilván alacsony és erős férfi volt, mint az akkori magyarok túlnyomó többsége. Lehet, hogy kicsit „karikalábú” volt. talán az arcán még viselt ázsiai vonásokat: kiugró járomcsontot, mandulaszemet." .fontos volt az öröklődés szokásrendje, és a vezetőnek azt a képessége, hogy egy kézben tartsa a döntő információkat
A kötet utolsó fejezete "Géza, az ismeretlen" címmel indul, mert "kétszáz évvel később mit is tudhattak egy olyan emberről, aki nem is volt király, csak fejedelem, akit külföldön igen kevéssé ismertek, itthon pedig nem sok nyoma maradt működésének.": "A Géza névalakot eleve egy tévedés, egy félreértés szülte" - hivatkozik Kristó Gyulára és Makk Ferencre. Utóbbiak szerint a XIX. században olvasták rosszul a névformát és attól kezdve a Géza-név meggyökeresedett a Gyeücsa helyett. " Hogy milyen gondjai vannak Géza fejedelemmel? Talán, hogy az államalapításhoz szükséges feltételeket ő teremtette meg, és István fi a folytatta. Hogy megértette, Európában stabil helyzetet teremteni csak a nyugati típusú kereszténység felvételével lehet. Felesége, Sarolta és ő maga is megkeresztelkedett. A keresztségben az István nevet vette fel. Pénzt veretett, amelyen őt István királynak nevezik. Az ő fia veszi feleségül a bajor Gizella hercegnőt, és folytathatnánk. Géza egyes történészek szerint nagyságban és nemzeti stratégiában igen közel állt fiához, Istvánhoz.
"Nagy fába vágta fejszéjét a Duna International Könyvkiadó: 26 kötetes, "Magyar királyok és Uralkodók" sorozattal közreadja az összes magyar király és fejedelem történetét a kezdetektől az utolsó Habsburg uralkodóig. Nem száraz történelemkönyvekről, hanem izgalmas, könnyed stílusú olvasmányról van szó.
- Annyira, hogy ez az egyik legfontosabb törekvésünk: közérthető legyen, nagyon olvasmányos legyen, és a történelmi eseményeket követve tényszerű is legyen. Ugyanakkor életszagú legyen. Így megelevenedik az akkori világ, és így ismerjük meg a történelmi személyiségeket kapcsolatrendszerükkel, erényeikkel és hibáikkal együtt. De ezzel közösen küzdöttünk meg, a szerző, Tihanyi István és mi, a kiadó - foglalja össze Baráz Miklós, a kiadó igazgatója és Sipos Attila, a kiadó főszerkesztője.
Az Árpád és Géza fejedelmek című kötet a sorozat nyitó darabja.
- Ködös múltba vész a honfoglaló magyarság históriája. Nem tudjuk, hogyan éltek, milyen szervezettség fogta össze a nemzetségeket, törzseket. De megtudni a könyvből, hogy például Gézából hatvanéves korára papucsférj lett, felesége, úgy tűnik, korabeli amazonként nemcsak az országon, hanem rajta is keményen uralkodott. Ami pedig a legendás kalandozásokat:
a magyar lovasokat korabeli bérharcosokként használták tőlünk nyugatra. - Amikor például a kortárs német fejedelem valamely konfliktusát meg akarta oldani, számíthatott a magyar lovasokra, azok aztán elég jól meg is oldották.
Új, eddig kevésbé ismert információ a kereszténység felvételével kapcsolatos: - Tény, hogy nem István vezette be a kereszténységet Magyarországon. Meglehet, Géza erőszakosabb volt bizonyos értelemben István királynál. De mert István lett szentté avatva, és nem Géza, s Istvánt koronázták meg, nyilvánvalóan ez úgy ment át a köztudatba, hogy István tette le a keresztény állam alapjait... Ugyancsak tény, hogy Istvánról, halálát követően harminc-negyven évvel később olyan legendák születnek, melyek csak részben igazak. Ő lett a jó király, ő az, aki mindent megtesz a népért... pedig hát ő is erőszakkal terjesztette a kereszténységet, viszont belőle szentet kellett később csinálni politikai okokból. Ezért aztán átírták egy kicsit a történelmet.
Különösképpen színesítik a kötetet a kis keretesek, ahol olyan történeteket lehet olvasni, melyek a mondákhoz hasonlóan érdekesek, ám azokkal szemben, igazak, és a korabeli metszetek, tárgyfotók mellett pedig László János légi-felvételei is gazdagon illusztrálják a kötetet."
www.mixonline.hu
Fontos: a könyveket nem a könyvesboltokban, hanem az újságárusoknál kell keresni!
Kerekes Tamás
ÁRPÁD ÉS GÉZA FEJEDELMEK /MAGYAR KIRÁLYOK ÉS URALKODÓK
Tihanyi István
www.dunakiado.hu
titkarsag@dunakiado.hu
kiado2@dunakiado.hu
www.dunakiado.hu
A sorozat lehet az idei Könyvhét egyik legnagyobb nyertese
Egy nép, mely holtan sem akart az ellenség fogságába kerülni
A magyar
Imára- Kerekes Tamás
Mérföldkő a magyar történetírás és ismeretterjesztés történetében és népszerűsítésében
Nem kell a megvásárlásához még könyvesbolt sem, megvehetjük az újságosunknál is.
Tihanyi úr példaértékű könyve egyformán elemzi a kül- és belpolitikai viszonyokat és a lelki tényezőket is. A hihetetlen tudás igazi szellemi ínyencségeket kínál. Pl. akkor, amikor a szerző arról ír, hogy kezdetben a nyestprém volt a hivatalos "pénznem", s ebből ered egyik szomszédunk, a horvát, mai napig használt pénznemének neve is, és másik szomszédunkkal, a szlovákkal is mértéktartóan bánik, ahol bizonyítottnak véli a szlovák álláspontot, azt elismeri, ahol nem, akkor érvel. De az is rokonszenves, hogy a szerző nem ölti fel a mindentudó mágikus sapkáját. Több helyen kitér arra, hogy sok még a tisztázatlan kérdés. Az biztos, hogy Drakula ide, vagy oda, vérivásban megelőztük a románokat (vérszerződés).
Az is, hogy a Kazár Birodalomhoz való tartozásunk azt is jelentette egyben, hogy a magyarok felvették a Kazár Kaganátus zsidó államvallását, tehát előbb voltunk zsidók, mint keresztények, és ehhez képest kismiska, hogy Géza papucsférj volt-e, vagy nem, mint ahogy az is, hogy elég gazdagnak tartotta magát, hogy pogány is legyen, meg keresztény is. Üdítő olvasmányosság keveredik történészi elfogulatlansággal. Tipográfiailag kitűnő munka, remek illusztrációkkal, az olvasmányos részek külön, más színnel kiemelve, remekmű, mondhatom.
A könyv szakít a finnugor elmélettel és számos téren tabukat döntöget.
A kiadó
A könyvsorozat első kötete még nem királyokról szól. Érinti a magyar nép múltjának számos kérdőjelet felvető kezdeteit, a vándorlásokat, a letelepedést. Megismertet első, már név szerint emlegetett fejedelmünkkel, Álmossal, majd fiával, Árpád vezérrel, aki a honfoglalással behozta népünket a Kárpát-medencébe. Számba vesszük Árpád kevéssé ismert utódait, végül elérkezünk Gézához, Szent István apjához, aki még szintén "csak" fejedelem volt, de sokkal többet tett a jövendő magyar állam megalapításáért, mint az a köztudatban él.
Már a bevezető cím is izgalmas: A múlt tévelygő lovagjai. Alatta: Kik voltak őseink? Azonnal közli, hogy nem tudja minden kétséget kizáróan, kik voltak a magyarok ősei és honnan indultak el Nyugat felé. Lehet, hogy az említett forrásmunkák alapján Tihanyi István valóban nem tudja, pedig az utóbbi évtized fiatal kutatói - megerősítve mestereik kiváló gondolatait - kellő módon alátámasztották a magyar etnikum származását.
"Őseink keletről vándoroltak nyugatra, feltehetően nem önszántukból, hanem különféle más népek helyváltoztatása miatt, végső soron több ezer évig tartó, erőteljes nyomás, időszakos lökések hatására."
Tihanyi tudása szerint a magyarok eredetét kutató ásatásokra "jobbára csak Uráltól nyugatra, azaz már a legszélesebben értelmezett Európában" került sor.
A hatalmas füves pusztákon a hír majdnem úgy terjedt, mint egy rosszabb interneten. Pontosan tudták, hová mennek, tudták, hogy előttük már saját etnikumukhoz tartozó népek telepedtek le a Kárpát-medencében. Mindig szervezetten és tudatosan vonultak, másképp nem tartották volna őket híresen jó katonáknak, mondhatni harcművészeknek.
"A magyar fékezhetetlen, renitens nép lehetett már akkor is. A magyar akaratos fajta volt előbb is, és ha éppen nem zajlott háború, akkor egymással civakodtak a szomszédok is, hát még a más és más nemzetségek tagjai, férfiak és nők."
Megjegyzendő, hogy a magyarok átlagéletkora egyáltalán nem volt alacsonyabb, mint minden más európai népé. Álmos, Árpád, István öreg kort élt meg és mások is, ha nem estek el időnek előtte. A következő fejezet címe "Árpád színre lép. Álmos utáni örökségét a vezérségre (fejedelemségre) nem vonja ugyan kétségbe, . A honfoglalás (895-896-ban) már Árpád fejedelemsége alatt zajlott le. Árpád tudta, hogy a vándorlás végcélja a Kárpát-medencében van, hiszen eleiket követve ide indultak, itt van az utolsó valódi eurázsiai sztyep, a Nagyalföld, ami életmódjukhoz szükséges volt. Árpád megtelepedéséről Tihanyi így vélekedik: "Nem mintha annyival okosabb lett volna a többi magyarnál, hanem mert ő volt a vezér. Nyilván alacsony és erős férfi volt, mint az akkori magyarok túlnyomó többsége. Lehet, hogy kicsit „karikalábú” volt. talán az arcán még viselt ázsiai vonásokat: kiugró járomcsontot, mandulaszemet." .fontos volt az öröklődés szokásrendje, és a vezetőnek azt a képessége, hogy egy kézben tartsa a döntő információkat
A kötet utolsó fejezete "Géza, az ismeretlen" címmel indul, mert "kétszáz évvel később mit is tudhattak egy olyan emberről, aki nem is volt király, csak fejedelem, akit külföldön igen kevéssé ismertek, itthon pedig nem sok nyoma maradt működésének.": "A Géza névalakot eleve egy tévedés, egy félreértés szülte" - hivatkozik Kristó Gyulára és Makk Ferencre. Utóbbiak szerint a XIX. században olvasták rosszul a névformát és attól kezdve a Géza-név meggyökeresedett a Gyeücsa helyett. " Hogy milyen gondjai vannak Géza fejedelemmel? Talán, hogy az államalapításhoz szükséges feltételeket ő teremtette meg, és István fi a folytatta. Hogy megértette, Európában stabil helyzetet teremteni csak a nyugati típusú kereszténység felvételével lehet. Felesége, Sarolta és ő maga is megkeresztelkedett. A keresztségben az István nevet vette fel. Pénzt veretett, amelyen őt István királynak nevezik. Az ő fia veszi feleségül a bajor Gizella hercegnőt, és folytathatnánk. Géza egyes történészek szerint nagyságban és nemzeti stratégiában igen közel állt fiához, Istvánhoz.
"Nagy fába vágta fejszéjét a Duna International Könyvkiadó: 26 kötetes, "Magyar királyok és Uralkodók" sorozattal közreadja az összes magyar király és fejedelem történetét a kezdetektől az utolsó Habsburg uralkodóig. Nem száraz történelemkönyvekről, hanem izgalmas, könnyed stílusú olvasmányról van szó.
- Annyira, hogy ez az egyik legfontosabb törekvésünk: közérthető legyen, nagyon olvasmányos legyen, és a történelmi eseményeket követve tényszerű is legyen. Ugyanakkor életszagú legyen. Így megelevenedik az akkori világ, és így ismerjük meg a történelmi személyiségeket kapcsolatrendszerükkel, erényeikkel és hibáikkal együtt. De ezzel közösen küzdöttünk meg, a szerző, Tihanyi István és mi, a kiadó - foglalja össze Baráz Miklós, a kiadó igazgatója és Sipos Attila, a kiadó főszerkesztője.
Az Árpád és Géza fejedelmek című kötet a sorozat nyitó darabja.
- Ködös múltba vész a honfoglaló magyarság históriája. Nem tudjuk, hogyan éltek, milyen szervezettség fogta össze a nemzetségeket, törzseket. De megtudni a könyvből, hogy például Gézából hatvanéves korára papucsférj lett, felesége, úgy tűnik, korabeli amazonként nemcsak az országon, hanem rajta is keményen uralkodott. Ami pedig a legendás kalandozásokat:
a magyar lovasokat korabeli bérharcosokként használták tőlünk nyugatra. - Amikor például a kortárs német fejedelem valamely konfliktusát meg akarta oldani, számíthatott a magyar lovasokra, azok aztán elég jól meg is oldották.
Új, eddig kevésbé ismert információ a kereszténység felvételével kapcsolatos: - Tény, hogy nem István vezette be a kereszténységet Magyarországon. Meglehet, Géza erőszakosabb volt bizonyos értelemben István királynál. De mert István lett szentté avatva, és nem Géza, s Istvánt koronázták meg, nyilvánvalóan ez úgy ment át a köztudatba, hogy István tette le a keresztény állam alapjait... Ugyancsak tény, hogy Istvánról, halálát követően harminc-negyven évvel később olyan legendák születnek, melyek csak részben igazak. Ő lett a jó király, ő az, aki mindent megtesz a népért... pedig hát ő is erőszakkal terjesztette a kereszténységet, viszont belőle szentet kellett később csinálni politikai okokból. Ezért aztán átírták egy kicsit a történelmet.
Különösképpen színesítik a kötetet a kis keretesek, ahol olyan történeteket lehet olvasni, melyek a mondákhoz hasonlóan érdekesek, ám azokkal szemben, igazak, és a korabeli metszetek, tárgyfotók mellett pedig László János légi-felvételei is gazdagon illusztrálják a kötetet."
www.mixonline.hu
Fontos: a könyveket nem a könyvesboltokban, hanem az újságárusoknál kell keresni!
Kerekes Tamás
2011. május 11., szerda
Egy modern népmeseíró
Palkovics György: Kakpuszta
Duna International Kiadó
www.dunakiado.hu
kiado@dunakiado.hu
titkarsag@dunakiado.hu
szexuális felvilágosítás Hirshler dr. ábrája segítségével:
„Na mondom hát sok mindent gondoltam és álmodtam én erről, de ezt nem. A legjobban a Bajmi hentesnél a falon lógó kép egyes részleteire hasonlított. Arra ez volt írva: „A baconsertés robbantási rajza”
A vég:
In medias res
Kihalt Kakpuszta is
30 rendőr kereste azt az idős kakpusztai asszonyt, akinek eltűnését hétfőn este jelentették. A rokonai szombaton látták utoljára a Nagybajom melletti faluban élő asszonyt. Éjszaka megtalálták, de az életét már nem tudták megmenteni. A 80 éves asszony volt az utolsó kakpusztai lakos.
Az idős néni egy lakókocsiban élt. A gyerekei látták el, gyakran látogatták. Horváth Teri néni már nem akart elköltözni otthonából. Egy tavalyi műsorban, a Kapos Televízióban így beszélt: - Elvitt már egyszer Böhönyére a lányom, de visszajöttem egy hónap múlva. Hát a család azt eszik, amit ő kíván, vagy szeret, eszik a kövesztett szalonnát, énnekem nem muszáj azt enni. A 80 éves asszonyt szombaton látták utoljára, de csak hétfőn jelentették az eltűnését. A rendőrök terepjárókkal fésülték át a környéket. Bíró Gábor, hadnagy, megyei rendőr-főkapitányság: - A kollégáim közel 30 fővel vonultak ki az idős asszony lakhelyére és rendőrkutyákkal megkezdték a keresését. A keresés 5 órától este 10-ig tartott. A közeli erdőben találták meg a nénit. Legyengülten, kihűlt állapotban leltek rá. Napok óta nem evett, a gyógyszereit sem szedte be. Nem sikerült újraéleszteni, a mentőben életét vesztette. Halálával lakatlanná vált egy újabb somogyi település
Kedvcsináló: Miska bácsi
Mert Manci a lóerő mértékegysége, a szabvány
„Tudod fiam, Lembergben hosszú ideig állomásoztunk. A zsoldbul sokan bejártak a Frejlájnokhoz. Tudod hová, oda a lámpás házba. Öt pöngő vót az ára. Nem kevés pénz vót az fiam, sajnáltam is rá nagyon. Én gyűjtögettem a zsoldomat, hogy majd ha hazaérek, vöszek rajta egy csikót. De eccör engömöt is rávitt a lélök, hát elmöntem a kamerádjaimmal. Kiválasztottam egy tenyeres-talpas, csöcsös-faros mönyecskét, aszt mondom neki: „Frajlájn, kommenzi her, kamera, priccs…” Gyütt is mingyá, aszt bevitt a kamerába. Komótosan nekivetkőzök, aszt elkezdöm tönni a dógomat. Tudod fiam, jó méllen és hosszan ha má ennyi pénzt kifüzettem. Riszáta is a farát, mög nyikogott is öleget. Tetszött a büdösnek.
Aztán, amikor végzök, őtőzködök főfelé, má a kardomat kötöm föl, amikor mögszólal: Vitész úr! Visszaadom az öt pöngőt, tögye be mégeccör
Az apa
a).Apa aztán kiállt a veranda elé, hogy fogadja testvérét. Ahogy közeledik egyre élesebben látja és amikor romlott szemének három méteres fokuszába ér meglepve szól: „Nanicám olyan szarul nézöl ki!”.
Nanica mosolyogva vette öccsének bókját és mivel kardos asszony volt azonnal elrendelte: „Gyura öcsém neköd szömüveg köll.
b)Jön ám haza apám kora délután Bajomból a lovas kocsival, és amikor beér abba a szögbe ahonnét belátni a nyiladékba, felüvölt mint egy megsebzett oroszlán. Mit csinyáltak a kőriserdőmmel? Ki tötte ezt? Közben fölért az udvarba az istálló elé. Én mint az „istenek által beavatott” elmondtam mi történt. Óvatosan, három-négy méterre álltam tőle, nehogy az ostorral mérgében engem üssön meg. Hát nem adtam volna sokat az életükért, ha akkor még ott vannak. Aztán kissé lecsillapodva azt mondta „na fiam ha má paraszt nem akarsz lönni, ilyen marha mérnök aki egy kű miatt kivágattya az erdőmet még belüled is löhet.”
Az anya:
Soha semmilyen járművet nem vezetett. Biciklizni sem tudott, mert lánykorában egyszer elesett és nagyon megijedt. Kakpusztáról is alig járt ki, így lovaskocsival is keveset közlekedett. Mégis autóbalesetben halt meg. Tél volt. Frissen hullott tíz centis hó. A gondozónő négy órakor elment, mi még dolgoztunk az irodában. Nővéremnek rossz érzése támadt, és hazaszaladt megnézni. Furcsállottam, hogy jó idő múlva sem jön.
Aztán egyre erősödő zajokat hallottam. Valaki berobbant az irodába. „Az édesanyját a kaputól 250 méterre elütötte egy autó.” Azonnal a kocsiba ugrottam és rohantam. Az út szélén már csődület állt. Ő az árokban feküdt hanyatt, bal lába térdben félig leszakadva. Odaguggoltam mellé és a karjaimba öleltem filigrán kis testét. A szája váratlanul megmozdult, kerekre nyílt, és egy pattanó „pöh” hangot hallottam. A teste már fél órája halott volt. De a lelke megvárta a Kisfiát.
Másnap, ahogy kicsit megnyugodtunk, utána néztünk mi történt pontosan. Az erkélyajtót belülről ki tudta nyitni. Pizsamájára meleg ruhákat vett, és kendőt kötött. Sokszor mondta, hogy ő szeretne visszamenni Kakpusztára. Mi elütöttük tréfával a kérést. Hát elindult maga, az út jobb oldalán, a helyes irányba. Egyenesen Kakpuszta felé.
Az iskola:
Nyelvtanból tanultuk a nevek kezdőbetűiből képzett betűszavakat. Hogy a Kovács Aladár az KA, a Fáncsi József az FJ, és így tovább. Volt az osztályunkban egy három nevű fiú. Hortobágyi Papp Ferencnek hívták. A tanító néni felszólítja: nos, te hogy mondanád Ferikém a kezdőbetűkkel a nevedet? Feri zavarba esik, irul-pirul, majd nyökögve kivágja: Hö-Pö-Fö!
Kakpuszta történeteit el kell mesélni, meg kell ismertetni az olvasóval. Palkovics György novelláskötete egy olyan világnak állít emléket, amely a történelem malmain szertefoszlott, a semmibe veszett.
Az elbeszélések szerzője Belső-Somogyban született, itt élte gyermekkorát, itt érett felnőtté. Szülőfaluja, Kakpuszta a magyar paraszti létforma esszenciáját hordozta, s ez olyan élményszerűen tárul elénk a könyv lapjain, hogy szereplőit közeli ismerősnek érezzük, és velük együtt éljük át, hol mosolyogva, hol könnyeinkkel küszködve sorsuk fordulóit.
Az íróból katartikus tisztasággal kívánkoznak ki ezek a történetek. Szeretni való emberekről mesél, megőrzött gyermeki szeretettel, gördülékeny stílusban, ízesen anekdotázva. S miközben a paraszti világról elemi erővel adja át fiatalkori élményeit, és a néprajz, a kultúra, a földművelés, a vadászat területeiről is sok mindent megtudunk, tanúi leszünk egy formátumos személyiség kibontakozásának.
Ízig-vérig magyar történet, megkapóan tiszta és fergetegesen mulatságos. Családrege, szerelem, háború, helytörténet, gyönyörű természeti képek. Letehetetlen olvasmány.
– Dr. Torda István művelődéstörténész
Kakpuszta az életre nevel
Egy koranyári akácvirágos hajnalon „vonyigózzuk” a szalmát a szérűskertben a nagy kazalból. Már süldőgyerek voltam. Egyszer csak lódobogást hallunk a Nadalos felől vezető útról. Almásderes lován az „Öspörös Úr” üget hazafelé Bajomba. Jókedvűen énekel. „Szőrös lábú kismacska, hol jártál az éjszaka…”. Én addig Őt kis templomunkban csak hittől, és pátosztól sugárzó arccal láttam, ahogy predikál könnyező népének. Kíváncsi arccal édesapámra néztem. Ő rejtelmes mosollyal „motyogott” valamit, majd megszólalt „Jó kedve van fiam az Öspörös Úrnak. Tegnap lakodalom vót Nadalosba, alighanem a tanítónéninél hálhatott…”
A fóradalom:
Egész nap a Szabad Európát hallgatták apámmal. Aztán Washington-tól várták a csodát, a segítséget. Eleinte „Vashintónak” értettem, és sehogy sem fért a fejembe, hogyan tudna az segíteni a szegény pestieken. A karhatalom szó különösen sokszor hangzott el. Én csak apám izmos karjaira tudtam gondolni, melyekkel a hatalmat gyakorolta felettünk, vagy a lovakon, amikor az istállóban néha végigcsapott az oldalukon a vasvella hátuljával.
Egyre nőtt a zűrzavar az elmémbe. A lehallgatás, és a kihallgatás szavakon is sokat gondolkodtam. Végül az a kép állt össze a fejemben, hogy este amikor már elülnek a verebek, a ház hátuljától a fal mellett előrelopakodik valaki, és az ablak alá guggolva hallgatja ki, mit beszélnek apámék bent a szobában.
Amikor Nagy Imre miniszterelnök lett, apám arca napokig ragyogott. „Ez jó lössz nekünk is” mondta a testvérének Nanicának. Később hívták Nagybajomba a „Ruszki szobor”, az orosz hősi emlékmű lerombolására. Okos, és előrelátó ember lévén visszaüzent, hogy beteg, és nem tud menni. „Egy paraszt nem fóradalmazik Nanicám. Akár micsinyának ezök Pestön, ez a kis főd mögtermi amiből mögél a család. A Rákosit is kibírtuk.„
Itt a karhatalom, bejött a ruszki
Ahogy kilépek a szobaajtón látom ám, hogy szemben az asztalnál öreganyám fejőszékén egy 150 kg körüli ember féle alak ül, és jókedvűen szeleteli a sonkát. A fején egy sötétkék tányérsapka, melyet körben világoskék paszomány díszit. Nagy siltje görbe sas orra fölé nyúlik. A kékesszürke egyenruha feszül hatalmas pocakján. A válszíjjas bőr derékövön egy nagy pisztolytáska lóg, melyből kikandikál a pisztoly markolata. Nagy, kerek hasán a nyakába akasztott szíjon egy dobtáras géppisztoly lóg, melyet akkor már mi gyerekek is ismertünk az újságokból, az orosz katonákról készült képekről. Két nagy, vastag karja méteresen feszíti szét az egyenruhát.
Kommunikációs zavar, mielőtt a végrehajtók jönnek
Másnap csöpörgött az eső, és nem tudtak a mezőn dolgozni. Apám szólított: gyere fiam, elvisszük a rádiót a „Mukucshoz”, az majd mögcsinyálja. Ismertem ezt a bácsit, Löncsömben laktak. Csúfnevét egy mókusról kapta, melyet gyerekkorában nevelgetett, és mindenkinek azzal dicsekedett, milyen okos az ő „mukucsa”. A nyáron, amikor masinálás alatt a Hoffer traktor a Héjasék szérűskertjében elromlott, azt is ő javította meg. A faluban csak úgy mondták „menánikus embör”. A szót persze nem értettem, de gondoltam, ha „menánikus” akkor nem csak a traktorokhoz ért!...
Megérkeztünk édesapámmal. A nyári konyha egyik ablaka előtt berendezett kis műhelyébe vezetett bennünket. Faggatta apámat, pontosan mi történt, amikor elromlott? „Eccör csak beszéd közbe ehalgatott, asztán többet nem szót egy mukkor se”, mondta apám. Tátott szájjal figyeltem, ahogy a csavarokat kiszedi, és leveszi a hátlapot. Benyúlt a sok drót közé kis görbe hegyű fogójával, és a madzagok végeit rángatta. Féltem nagyon, hogy végleg elront mindent, és nem lesz többé rádiónk. Az egyik „gyertyát” kicsavarta, és hosszan vizsgálta a homlokára tett szemüvegen át. Én is odadugtam a fejemet, de félre tolta. „Ez nem gyeröknek való”. Kotorászott az asztalfiókjában, és egy másik, hasonlót vett elő. A rádió megszólalt. Úgy éreztem magam, mintha nem ezen a földön, hanem a „csodák birodalmában” lennék.
Kakpuszta:
részlet
„Eltűnt egy puszta Nagybajom mellől, amit fél évszázada még hatszázan laktak. Egykor Zrínyi küldött ide segítségül katonákat. Ami a töröknek nem sikerült, azt bevégezte az idő és a tolvajok; a település teljesen elpusztult, mára már az épületek köveit is elhordták.
Belső-Somogy Koppány birtoka volt. Jól választott, mert halban, vadban gazdag vidék. Földrajzilag is különleges terület. Észak-déli irányban patakok tucatjai szelik át az Aranyos patakban egyesülve, hogy az éger-lápos mocsarakba tisztára szűrve vizüket a Balatonba igyekezzenek. Tavasszal itt tömegével virít a tőzike, később a gólyahír, majd a tavaszi erdők-rétek sok színes virága. Az égerlápos erdők kis vízgyűjtő patakjaiban méltóságteljes lassúsággal folyik a kristálytiszta víz, mint a parasztember ereiben a vér.
Egy 16. századból származó térképen fedeztem fel, hogy e település az akkori írásmóddal Chak-nak írva már létezett. Kaktól délkeleti irányba 5-6 kilométerre állt Korokna vára, melyet a krónikások szerint a török is ostromolt. A vár felmentésére Szigetből Zrínyi is küldött erőket.
Gyerekkoromban a falu menti nagyerdőt Nagysáncnak hívták. A parasztok ekéi néha régi pénzeket, cserepeket forgattak ki a közelében fekvő földekből.
Korokna várának romjait széthordták. Néhány faragott oszlopfő a Kaposvári Múzeumban még megtekinthető. Ez a világ eltűnt. Már csak kövek, helynevek és cserépdarabok beszélnek róla.
Aztán jöttek új századok, új idők, új emberek. Szembeszálltak a természet erőivel. Az erdők egy részét kiirtották, az irtásokat szántóföldi művelésbe fogták, a patakokon halastavakat építettek és új kultúrát honosítottak meg. Sorra építették sárból és szalmából vertfalú talpas házaikat, és boldogan, vagy boldogtalanul élték mindennapi életüket. Szegény jobbágyok, zsellérek, parasztok, és favágók éltek itt századokon át. Gyenge termőképességű, homokos földjeiket művelték szorgalmasan, vagy az erdőre jártak dolgozni. Megélt belőle a család. Zárt közösség volt. A parasztok nem tűrték maguk között a lusta, dologtalan embereket. Kiközösítették őket. Megbíztak egymásban, és az adott szavuk „Szentség” volt. Segítették egymást, ahogy tudták. Példamutató közösségi életet éltek.
Teljesen kihalt a település
Őseim, a 800-as évek legelején a Dráva túlsó oldaláról indultak el. Öreganyám elmondása szerint a Dráván hajtották át teheneiket, lovaikat, birkáikat és indultak észak felé jobb hazát keresni. Kakpuszta kies tája megtetszett nekik, és letelepedtek.
Nagybajomtól Somogyfajsz-Mesztegnyő vonaláig ezt a területet szinte összefüggő erdők borítják. Ennek kellős közepén feküdt a hatvanas években még 600 lelket számláló szórt település hosszan elnyúlva a szekérutak mentén. Nagybajom hét pusztája közül ez volt a legnagyobb. Néhol utcaszerűen, máshol szórtan fehérre meszelt házak sorakoztak, mint egy aggastyán hiányos fogsorai.
A falu az én gyerekkoromban élte virágzásának tetőfokát. Volt saját templomunk, boltunk, kocsmánk, osztatlan tanyasi iskolánk. Gyerekkoromban még egy gőzgépet is csodálhattam, amely a kovács fújtatóit és gépeit hajtotta. Az ötvenes, hatvanas években a tanító vezetésével színjátszó- és néptánc kör is működött sikeresen egy évtizeden át. Télen a szomszéd falvakba is átjártunk lovas kocsival, és a kis rögtönzött színpadokon szavaltunk, táncoltunk, színdarabot játszottunk.
A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején indult országos nagy útépítés és villamosítás elkerülte Kakpusztát. Így sorsa megpecsételődött. A hatvanas évek végén a falu lakói kezdtek elköltözni a közeli-távoli falvakba, ahol kövesút, villany, buszjárat volt. Az új alakuló kultúra velejárói. A hetvenes évek végére a falu elnéptelenedett. A házak értékesebb részeit lebontották, és elvitték, a vályogfalak pedig nem sokáig tudtak küzdeni az idővel. A házhelyeket ma már csak a gyümölcsfákról, út menti virágzó cserjékről lehet felismerni.
A nyolcvanas évek végén a száztizenhét korábbi házból már csak három-négy állt. Az egyikben Bözsi néni lakott. Ő nem volt hajlandó elmenni családjával, és kitartott szülőhelye mellett. Havonta gyalog járt be a tíz kilométernyi távolságra eső Nagybajomba bevásárolni. Aztán a település önkormányzatától havi rendszeres szociális segélyt utaltak ki neki. Ezt ő első alkalommal nem volt hajlandó felvenni. Csodálkozva állt a tanácsházán és azt mondta: „Édös gyerökeim! Nekem nem jár nyugdíj, én az uram mellett sosem vótam állásba.” Aztán elfogadta a pénzt. Ezt követően, amikor jött járandóságát felvenni, mindig hozott valamit termelvényei közül. Hol mézet, hol csibét, hol tojást. Ezt cserébe otthagyta a tanácsházán. Így már rendbe volt becsületes, szorgos lelkében a dolog. Hát ilyen emberek laktak Kakpusztán.
Chak másodszor is megsemmisült. És most már kövek sem maradtak belőle. Csak az emlékek. Ezek még tisztán, és határozott kontúrokkal élnek lelkemben. Hogy kiket érdekelnek ezek az emlékek, történetek nem tudom. De azt tudom, hogy az ifjak között is mindig vannak, akik érdeklődnek és tudják, hogy a múltba nyúlnak vissza gyökereik.
És tudják azt is, hogy gyökerek nélkül csak „gyökértelen” életet élhetünk. A Világok a Gondolatban születnek és Gondolatként halnak meg, amikor az utolsó szemtanúk lelkében is kialszik a gondolat, az emlékezés.”
Kerekes Tamás
Duna International Kiadó
www.dunakiado.hu
kiado@dunakiado.hu
titkarsag@dunakiado.hu
szexuális felvilágosítás Hirshler dr. ábrája segítségével:
„Na mondom hát sok mindent gondoltam és álmodtam én erről, de ezt nem. A legjobban a Bajmi hentesnél a falon lógó kép egyes részleteire hasonlított. Arra ez volt írva: „A baconsertés robbantási rajza”
A vég:
In medias res
Kihalt Kakpuszta is
30 rendőr kereste azt az idős kakpusztai asszonyt, akinek eltűnését hétfőn este jelentették. A rokonai szombaton látták utoljára a Nagybajom melletti faluban élő asszonyt. Éjszaka megtalálták, de az életét már nem tudták megmenteni. A 80 éves asszony volt az utolsó kakpusztai lakos.
Az idős néni egy lakókocsiban élt. A gyerekei látták el, gyakran látogatták. Horváth Teri néni már nem akart elköltözni otthonából. Egy tavalyi műsorban, a Kapos Televízióban így beszélt: - Elvitt már egyszer Böhönyére a lányom, de visszajöttem egy hónap múlva. Hát a család azt eszik, amit ő kíván, vagy szeret, eszik a kövesztett szalonnát, énnekem nem muszáj azt enni. A 80 éves asszonyt szombaton látták utoljára, de csak hétfőn jelentették az eltűnését. A rendőrök terepjárókkal fésülték át a környéket. Bíró Gábor, hadnagy, megyei rendőr-főkapitányság: - A kollégáim közel 30 fővel vonultak ki az idős asszony lakhelyére és rendőrkutyákkal megkezdték a keresését. A keresés 5 órától este 10-ig tartott. A közeli erdőben találták meg a nénit. Legyengülten, kihűlt állapotban leltek rá. Napok óta nem evett, a gyógyszereit sem szedte be. Nem sikerült újraéleszteni, a mentőben életét vesztette. Halálával lakatlanná vált egy újabb somogyi település
Kedvcsináló: Miska bácsi
Mert Manci a lóerő mértékegysége, a szabvány
„Tudod fiam, Lembergben hosszú ideig állomásoztunk. A zsoldbul sokan bejártak a Frejlájnokhoz. Tudod hová, oda a lámpás házba. Öt pöngő vót az ára. Nem kevés pénz vót az fiam, sajnáltam is rá nagyon. Én gyűjtögettem a zsoldomat, hogy majd ha hazaérek, vöszek rajta egy csikót. De eccör engömöt is rávitt a lélök, hát elmöntem a kamerádjaimmal. Kiválasztottam egy tenyeres-talpas, csöcsös-faros mönyecskét, aszt mondom neki: „Frajlájn, kommenzi her, kamera, priccs…” Gyütt is mingyá, aszt bevitt a kamerába. Komótosan nekivetkőzök, aszt elkezdöm tönni a dógomat. Tudod fiam, jó méllen és hosszan ha má ennyi pénzt kifüzettem. Riszáta is a farát, mög nyikogott is öleget. Tetszött a büdösnek.
Aztán, amikor végzök, őtőzködök főfelé, má a kardomat kötöm föl, amikor mögszólal: Vitész úr! Visszaadom az öt pöngőt, tögye be mégeccör
Az apa
a).Apa aztán kiállt a veranda elé, hogy fogadja testvérét. Ahogy közeledik egyre élesebben látja és amikor romlott szemének három méteres fokuszába ér meglepve szól: „Nanicám olyan szarul nézöl ki!”.
Nanica mosolyogva vette öccsének bókját és mivel kardos asszony volt azonnal elrendelte: „Gyura öcsém neköd szömüveg köll.
b)Jön ám haza apám kora délután Bajomból a lovas kocsival, és amikor beér abba a szögbe ahonnét belátni a nyiladékba, felüvölt mint egy megsebzett oroszlán. Mit csinyáltak a kőriserdőmmel? Ki tötte ezt? Közben fölért az udvarba az istálló elé. Én mint az „istenek által beavatott” elmondtam mi történt. Óvatosan, három-négy méterre álltam tőle, nehogy az ostorral mérgében engem üssön meg. Hát nem adtam volna sokat az életükért, ha akkor még ott vannak. Aztán kissé lecsillapodva azt mondta „na fiam ha má paraszt nem akarsz lönni, ilyen marha mérnök aki egy kű miatt kivágattya az erdőmet még belüled is löhet.”
Az anya:
Soha semmilyen járművet nem vezetett. Biciklizni sem tudott, mert lánykorában egyszer elesett és nagyon megijedt. Kakpusztáról is alig járt ki, így lovaskocsival is keveset közlekedett. Mégis autóbalesetben halt meg. Tél volt. Frissen hullott tíz centis hó. A gondozónő négy órakor elment, mi még dolgoztunk az irodában. Nővéremnek rossz érzése támadt, és hazaszaladt megnézni. Furcsállottam, hogy jó idő múlva sem jön.
Aztán egyre erősödő zajokat hallottam. Valaki berobbant az irodába. „Az édesanyját a kaputól 250 méterre elütötte egy autó.” Azonnal a kocsiba ugrottam és rohantam. Az út szélén már csődület állt. Ő az árokban feküdt hanyatt, bal lába térdben félig leszakadva. Odaguggoltam mellé és a karjaimba öleltem filigrán kis testét. A szája váratlanul megmozdult, kerekre nyílt, és egy pattanó „pöh” hangot hallottam. A teste már fél órája halott volt. De a lelke megvárta a Kisfiát.
Másnap, ahogy kicsit megnyugodtunk, utána néztünk mi történt pontosan. Az erkélyajtót belülről ki tudta nyitni. Pizsamájára meleg ruhákat vett, és kendőt kötött. Sokszor mondta, hogy ő szeretne visszamenni Kakpusztára. Mi elütöttük tréfával a kérést. Hát elindult maga, az út jobb oldalán, a helyes irányba. Egyenesen Kakpuszta felé.
Az iskola:
Nyelvtanból tanultuk a nevek kezdőbetűiből képzett betűszavakat. Hogy a Kovács Aladár az KA, a Fáncsi József az FJ, és így tovább. Volt az osztályunkban egy három nevű fiú. Hortobágyi Papp Ferencnek hívták. A tanító néni felszólítja: nos, te hogy mondanád Ferikém a kezdőbetűkkel a nevedet? Feri zavarba esik, irul-pirul, majd nyökögve kivágja: Hö-Pö-Fö!
Kakpuszta történeteit el kell mesélni, meg kell ismertetni az olvasóval. Palkovics György novelláskötete egy olyan világnak állít emléket, amely a történelem malmain szertefoszlott, a semmibe veszett.
Az elbeszélések szerzője Belső-Somogyban született, itt élte gyermekkorát, itt érett felnőtté. Szülőfaluja, Kakpuszta a magyar paraszti létforma esszenciáját hordozta, s ez olyan élményszerűen tárul elénk a könyv lapjain, hogy szereplőit közeli ismerősnek érezzük, és velük együtt éljük át, hol mosolyogva, hol könnyeinkkel küszködve sorsuk fordulóit.
Az íróból katartikus tisztasággal kívánkoznak ki ezek a történetek. Szeretni való emberekről mesél, megőrzött gyermeki szeretettel, gördülékeny stílusban, ízesen anekdotázva. S miközben a paraszti világról elemi erővel adja át fiatalkori élményeit, és a néprajz, a kultúra, a földművelés, a vadászat területeiről is sok mindent megtudunk, tanúi leszünk egy formátumos személyiség kibontakozásának.
Ízig-vérig magyar történet, megkapóan tiszta és fergetegesen mulatságos. Családrege, szerelem, háború, helytörténet, gyönyörű természeti képek. Letehetetlen olvasmány.
– Dr. Torda István művelődéstörténész
Kakpuszta az életre nevel
Egy koranyári akácvirágos hajnalon „vonyigózzuk” a szalmát a szérűskertben a nagy kazalból. Már süldőgyerek voltam. Egyszer csak lódobogást hallunk a Nadalos felől vezető útról. Almásderes lován az „Öspörös Úr” üget hazafelé Bajomba. Jókedvűen énekel. „Szőrös lábú kismacska, hol jártál az éjszaka…”. Én addig Őt kis templomunkban csak hittől, és pátosztól sugárzó arccal láttam, ahogy predikál könnyező népének. Kíváncsi arccal édesapámra néztem. Ő rejtelmes mosollyal „motyogott” valamit, majd megszólalt „Jó kedve van fiam az Öspörös Úrnak. Tegnap lakodalom vót Nadalosba, alighanem a tanítónéninél hálhatott…”
A fóradalom:
Egész nap a Szabad Európát hallgatták apámmal. Aztán Washington-tól várták a csodát, a segítséget. Eleinte „Vashintónak” értettem, és sehogy sem fért a fejembe, hogyan tudna az segíteni a szegény pestieken. A karhatalom szó különösen sokszor hangzott el. Én csak apám izmos karjaira tudtam gondolni, melyekkel a hatalmat gyakorolta felettünk, vagy a lovakon, amikor az istállóban néha végigcsapott az oldalukon a vasvella hátuljával.
Egyre nőtt a zűrzavar az elmémbe. A lehallgatás, és a kihallgatás szavakon is sokat gondolkodtam. Végül az a kép állt össze a fejemben, hogy este amikor már elülnek a verebek, a ház hátuljától a fal mellett előrelopakodik valaki, és az ablak alá guggolva hallgatja ki, mit beszélnek apámék bent a szobában.
Amikor Nagy Imre miniszterelnök lett, apám arca napokig ragyogott. „Ez jó lössz nekünk is” mondta a testvérének Nanicának. Később hívták Nagybajomba a „Ruszki szobor”, az orosz hősi emlékmű lerombolására. Okos, és előrelátó ember lévén visszaüzent, hogy beteg, és nem tud menni. „Egy paraszt nem fóradalmazik Nanicám. Akár micsinyának ezök Pestön, ez a kis főd mögtermi amiből mögél a család. A Rákosit is kibírtuk.„
Itt a karhatalom, bejött a ruszki
Ahogy kilépek a szobaajtón látom ám, hogy szemben az asztalnál öreganyám fejőszékén egy 150 kg körüli ember féle alak ül, és jókedvűen szeleteli a sonkát. A fején egy sötétkék tányérsapka, melyet körben világoskék paszomány díszit. Nagy siltje görbe sas orra fölé nyúlik. A kékesszürke egyenruha feszül hatalmas pocakján. A válszíjjas bőr derékövön egy nagy pisztolytáska lóg, melyből kikandikál a pisztoly markolata. Nagy, kerek hasán a nyakába akasztott szíjon egy dobtáras géppisztoly lóg, melyet akkor már mi gyerekek is ismertünk az újságokból, az orosz katonákról készült képekről. Két nagy, vastag karja méteresen feszíti szét az egyenruhát.
Kommunikációs zavar, mielőtt a végrehajtók jönnek
Másnap csöpörgött az eső, és nem tudtak a mezőn dolgozni. Apám szólított: gyere fiam, elvisszük a rádiót a „Mukucshoz”, az majd mögcsinyálja. Ismertem ezt a bácsit, Löncsömben laktak. Csúfnevét egy mókusról kapta, melyet gyerekkorában nevelgetett, és mindenkinek azzal dicsekedett, milyen okos az ő „mukucsa”. A nyáron, amikor masinálás alatt a Hoffer traktor a Héjasék szérűskertjében elromlott, azt is ő javította meg. A faluban csak úgy mondták „menánikus embör”. A szót persze nem értettem, de gondoltam, ha „menánikus” akkor nem csak a traktorokhoz ért!...
Megérkeztünk édesapámmal. A nyári konyha egyik ablaka előtt berendezett kis műhelyébe vezetett bennünket. Faggatta apámat, pontosan mi történt, amikor elromlott? „Eccör csak beszéd közbe ehalgatott, asztán többet nem szót egy mukkor se”, mondta apám. Tátott szájjal figyeltem, ahogy a csavarokat kiszedi, és leveszi a hátlapot. Benyúlt a sok drót közé kis görbe hegyű fogójával, és a madzagok végeit rángatta. Féltem nagyon, hogy végleg elront mindent, és nem lesz többé rádiónk. Az egyik „gyertyát” kicsavarta, és hosszan vizsgálta a homlokára tett szemüvegen át. Én is odadugtam a fejemet, de félre tolta. „Ez nem gyeröknek való”. Kotorászott az asztalfiókjában, és egy másik, hasonlót vett elő. A rádió megszólalt. Úgy éreztem magam, mintha nem ezen a földön, hanem a „csodák birodalmában” lennék.
Kakpuszta:
részlet
„Eltűnt egy puszta Nagybajom mellől, amit fél évszázada még hatszázan laktak. Egykor Zrínyi küldött ide segítségül katonákat. Ami a töröknek nem sikerült, azt bevégezte az idő és a tolvajok; a település teljesen elpusztult, mára már az épületek köveit is elhordták.
Belső-Somogy Koppány birtoka volt. Jól választott, mert halban, vadban gazdag vidék. Földrajzilag is különleges terület. Észak-déli irányban patakok tucatjai szelik át az Aranyos patakban egyesülve, hogy az éger-lápos mocsarakba tisztára szűrve vizüket a Balatonba igyekezzenek. Tavasszal itt tömegével virít a tőzike, később a gólyahír, majd a tavaszi erdők-rétek sok színes virága. Az égerlápos erdők kis vízgyűjtő patakjaiban méltóságteljes lassúsággal folyik a kristálytiszta víz, mint a parasztember ereiben a vér.
Egy 16. századból származó térképen fedeztem fel, hogy e település az akkori írásmóddal Chak-nak írva már létezett. Kaktól délkeleti irányba 5-6 kilométerre állt Korokna vára, melyet a krónikások szerint a török is ostromolt. A vár felmentésére Szigetből Zrínyi is küldött erőket.
Gyerekkoromban a falu menti nagyerdőt Nagysáncnak hívták. A parasztok ekéi néha régi pénzeket, cserepeket forgattak ki a közelében fekvő földekből.
Korokna várának romjait széthordták. Néhány faragott oszlopfő a Kaposvári Múzeumban még megtekinthető. Ez a világ eltűnt. Már csak kövek, helynevek és cserépdarabok beszélnek róla.
Aztán jöttek új századok, új idők, új emberek. Szembeszálltak a természet erőivel. Az erdők egy részét kiirtották, az irtásokat szántóföldi művelésbe fogták, a patakokon halastavakat építettek és új kultúrát honosítottak meg. Sorra építették sárból és szalmából vertfalú talpas házaikat, és boldogan, vagy boldogtalanul élték mindennapi életüket. Szegény jobbágyok, zsellérek, parasztok, és favágók éltek itt századokon át. Gyenge termőképességű, homokos földjeiket művelték szorgalmasan, vagy az erdőre jártak dolgozni. Megélt belőle a család. Zárt közösség volt. A parasztok nem tűrték maguk között a lusta, dologtalan embereket. Kiközösítették őket. Megbíztak egymásban, és az adott szavuk „Szentség” volt. Segítették egymást, ahogy tudták. Példamutató közösségi életet éltek.
Teljesen kihalt a település
Őseim, a 800-as évek legelején a Dráva túlsó oldaláról indultak el. Öreganyám elmondása szerint a Dráván hajtották át teheneiket, lovaikat, birkáikat és indultak észak felé jobb hazát keresni. Kakpuszta kies tája megtetszett nekik, és letelepedtek.
Nagybajomtól Somogyfajsz-Mesztegnyő vonaláig ezt a területet szinte összefüggő erdők borítják. Ennek kellős közepén feküdt a hatvanas években még 600 lelket számláló szórt település hosszan elnyúlva a szekérutak mentén. Nagybajom hét pusztája közül ez volt a legnagyobb. Néhol utcaszerűen, máshol szórtan fehérre meszelt házak sorakoztak, mint egy aggastyán hiányos fogsorai.
A falu az én gyerekkoromban élte virágzásának tetőfokát. Volt saját templomunk, boltunk, kocsmánk, osztatlan tanyasi iskolánk. Gyerekkoromban még egy gőzgépet is csodálhattam, amely a kovács fújtatóit és gépeit hajtotta. Az ötvenes, hatvanas években a tanító vezetésével színjátszó- és néptánc kör is működött sikeresen egy évtizeden át. Télen a szomszéd falvakba is átjártunk lovas kocsival, és a kis rögtönzött színpadokon szavaltunk, táncoltunk, színdarabot játszottunk.
A negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején indult országos nagy útépítés és villamosítás elkerülte Kakpusztát. Így sorsa megpecsételődött. A hatvanas évek végén a falu lakói kezdtek elköltözni a közeli-távoli falvakba, ahol kövesút, villany, buszjárat volt. Az új alakuló kultúra velejárói. A hetvenes évek végére a falu elnéptelenedett. A házak értékesebb részeit lebontották, és elvitték, a vályogfalak pedig nem sokáig tudtak küzdeni az idővel. A házhelyeket ma már csak a gyümölcsfákról, út menti virágzó cserjékről lehet felismerni.
A nyolcvanas évek végén a száztizenhét korábbi házból már csak három-négy állt. Az egyikben Bözsi néni lakott. Ő nem volt hajlandó elmenni családjával, és kitartott szülőhelye mellett. Havonta gyalog járt be a tíz kilométernyi távolságra eső Nagybajomba bevásárolni. Aztán a település önkormányzatától havi rendszeres szociális segélyt utaltak ki neki. Ezt ő első alkalommal nem volt hajlandó felvenni. Csodálkozva állt a tanácsházán és azt mondta: „Édös gyerökeim! Nekem nem jár nyugdíj, én az uram mellett sosem vótam állásba.” Aztán elfogadta a pénzt. Ezt követően, amikor jött járandóságát felvenni, mindig hozott valamit termelvényei közül. Hol mézet, hol csibét, hol tojást. Ezt cserébe otthagyta a tanácsházán. Így már rendbe volt becsületes, szorgos lelkében a dolog. Hát ilyen emberek laktak Kakpusztán.
Chak másodszor is megsemmisült. És most már kövek sem maradtak belőle. Csak az emlékek. Ezek még tisztán, és határozott kontúrokkal élnek lelkemben. Hogy kiket érdekelnek ezek az emlékek, történetek nem tudom. De azt tudom, hogy az ifjak között is mindig vannak, akik érdeklődnek és tudják, hogy a múltba nyúlnak vissza gyökereik.
És tudják azt is, hogy gyökerek nélkül csak „gyökértelen” életet élhetünk. A Világok a Gondolatban születnek és Gondolatként halnak meg, amikor az utolsó szemtanúk lelkében is kialszik a gondolat, az emlékezés.”
Kerekes Tamás
2009. november 3., kedd
Aszlányi Károly
Mindig a szőkékkel van a baj
Helikon Kiadó
Akit a marxista irodalomtörténet kiszántott
„Ez időtájt megnevettetett, de nem tudtam nyomára jönni, miért olvasta olyan buzgón Bacon-t, Hume-ot, Kantot, Spinozát ezekhez a felszínes, könnyű írásművekhez. Mikor végleg megismerkedtem vele (Szabó Lőrinc társaságában) megkérdeztem tőle, hogy olvas-e még filozófusokat. „Ritkán és lopva”- felelte panaszkodó hangon, s azt is elsírta, hogy másik titkolt szenvedélyével, a matematikával sem tud foglalkozni. „Maradt a zene.” -mondta, és hosszan rajongott Bachról és Mozartról. Nyíltan feltettem neki a kérdést, hogy minek mindez neki, aki szemmel láthatóan csak nevettetni akar. Majdnem sírós szemmel nézett rám. „Nem érti? Ha onnan nézném a világot, ahol én vagyok, akkor véres lírai verseket és tragédiákat írhatnék. De ha felmászom Spinozára, Bachra, ha egy levezetés abszolút formájának perspektívájából nézem azt, ami körülöttem van, akkor nevetek mindenen és derűsen meg tudom írni az életről, hogy mulatságos és súlytalan”. Aztán hozzátette, hogy Karinthynak is megártott, hogy elárulta, hogy gondolkozik.(Bóka László)
Apja fia:
„Aszlányi Dezső egy este, lóugrás szerint, megfejtette a világrejtélyt. Zenélő órát kap ajándékba, szerkesztőségünkben fölveheti” -írta apjáról Karinthy.
Mai hősünk egy virtigli örökmozgó csodagyerek(22 éves, amikor már a Nemzeti Színház bemutatja a Szélhémos kerestetik c.,művét) aki élete harminc évének mintegy felét töltötte a Bánságban, illetve Temesváron. Ismertebb ugyan, mint Ambrózy Béla bátyánk, de nincs annyi rajongója, mint Drakulának vagy Tarzannak. A két világháború közötti polgári békeévek második felének egyik kedvenc lektürírójáról, Aszlányi Károlyról fogunk ma mesélni nektek. Persze mesélhetnénk Földes Jolánról is, aki a Halászó macska utcája c. regényével nyert nívós nemzetközi irodalmi díjat (Kerekes Tamás)
Már a születési helye sem az a szokványos, ugyanis az Ausländer család gyermeke 1908 tavaszán Ada-Kaleh szigetén jött a világra. Amit mi az Aranyember c. regényből ismerünk csak.
A mintegy ezer mohamedán által lakott, éppen csak hogy egy négyzetkilométeres (tehát a Margit-szigetnél kicsivel kisebb) földdarab (amelyről Jókai a Senki szigetét mintázta Az aranyemberhez) az elmúlt háromszáz évben mintegy tucatszor cserélt gazdát, hiszen sokáig itt húzódott az Oszmán Birodalom északi határa;
1908-ban éppen török területnek számított ugyan, de a Monarchia igazgatta, majd 1920-ban a lakosok (állítólag szabad elhatározásukból...) Romániát választották Szerbiával szemben. 1972-ben, a Vaskapu vízerőmű megépítésekor víz alá került, a lakosságot kitelepítették, az építészeti műemlékek egy részét átmentették Orsovára, a többi meg azóta is a Duna mélyén pihen, vízszint alatt kábé 12 méternyire.
A Duna kellős közepén megszületett tehát a kis Károly, akit a közeli Orsován anyakönyveznek. Mivel Ada-Kalehen (törökül annyit tesz: vársziget), felháborítóan alacsony volt a kereslet magyar anyanyelvű filozófusok, hírlapírók és költők iránt .
Ausländer Dezső, az apuka ugyanis ezen a három területen jeleskedett, viszont a kecsketenyésztés nem igazán tudta lázba hozni, a helyi férfilakosság fő elfoglaltsága, a minaret előtti, napi 18 órán át tartó teázás/kávézás és láncdohányzás meg nem elégítette ki intellektuálisan), s a kalaptervező anyuka sem kapta százasával a megrendeléseket a helyi manökenektől, szüleivel együtt hamarosan otthagyja a szigetet és Nagybecskerekre, majd Temesvárra költöznek.
Az Ausländer család 1912-ben a magyarosítás mellett dönt, amiben Károly édesanyja, a sváb Treisz Manci sem lát kivetnivalót. (szó, ami szó: az Ausländert nehéz lett volna németesíteni). a Bánság fővárosában, a Lloyd-sortól nem messze megnyitott kalapszalon olyan törzsvásárlói közönséget tudhat a magáénak, hogy a bevételből lehet nagyot álmodni: a hírlapíró (majd az illetékhivatalban állami alkalmazott) papa elhatározza, hogy fiából – kost was kost – nem lesz firkász. Ennek érdekében európai tanulmányútra küldi a 16 éves Károlyt, aki a kilencszázhúszas évek közepén szélvészként bejárja Nyugat-Európát: Ausztria, Németország, Anglia, Hollandia, Dánia. Mindenhol eltölt pár hónapot, a nyelvek csak úgy ragadnak rá: Koppenhágába például ’25 márciusában érkezik, s addigi német és angol nyelvtudására támaszkodva júliusban már dánul felvételizik egy zeneiskolába – fel is veszik.
Károly kelet-közép-európai fordulatszámának azonban a szolfézs meg a hűvös dán lányok nem felelnek meg maradéktalanul; 1926 végén úgy dönt: hazamegy. A térképre pillantva nem a királyi Romániát, hanem a kicsit zavarosabb alkotmányjogi helyzetű, király nélküli, ámde kormányzós Magyarországot választja. Budapesten bukkan fel, ahol fejest ugrik a kultúrába: 19 évesen Kodály Háry Jánosáról ír recenziót, fél évre rá az akkor mifelénk még gyakorlatilag ismeretlen Bertold Brechtre hívja fel a műértő olvasók figyelmét.
1928-ban a Nyugat novellaíró pályázatán díjat nyer A hóember című alkotással. Minden jel arra utal, hogy egy klasszikus filoszi karrier kezdetén van. Aszlányi azonban ismét megcáfolja az előzetes várakozásokat: megrázza magát és a könnyedebb műfaj felé orientálódik. Épp emiatt a mértékadó Spenót, mint irodalmon kívüli jelenséget tartja számon, s a sok kötet mindössze egyszer említi nevét (Kerekes Tamás)
Az vesse rá az első követ, aki soha nem szeretett volna szórakozva szórakoztatni, s ezalatt egy rakás pénzt keresni.
21 évesen jelenik meg első regénye, egy évre rá a Nemzeti Színház bemutatja a Szélhámos kerestetik című vígjátékát. Innen a pálya megjósolható: nem tud ellenállni a gyors sikerek, az azonnal, készpénzzel fizető kiadói kasszásnők, filigrán színésznőcskék, valamint a nagyvilági élet csábításának. Dőlnek tollából a könnyű olvasmányok, az instant színpadi sikert ígérő két- és háromfelvonásos komédiák; naponta 10 órát tölt a kávéházakban, ahol imádják jópofa szövegei, elképesztő (és kiváló stílusban előadott) történetei, valamint fizetési nagyvonalúsága miatt. Nincs olyan pesti belvárosi kávéház, ahol ne lenne törzsvendég, és ahol ne várná legalább négy-öt hasonszőrű cimbora.
Egyes források szerint mindannyiunk kedvence, az Aszlányinál mindössze három évvel idősebb Rejtő Jenő (itt balra) is tőle tanulta (majd tökéletesítette) a később péhowardi humornak elkeresztelt stílust és szellemességet; életpályájuk és filozófiájuk kísérteties hasonlóságot mutat (noha biztos vagyok abban, hogy a "filozófia" szót mindketten kikérték volna maguknak).( Aszlányi nem: Spengler, Einstein gondolatai sűrűn szerepelnek írásaiban -Kerekes Tamás)
Műveiből filmeket forgattak idehaza (olyan nagyágyúkkal, mint Jávor Pál, Kabos Gyula, Páger Antal, Csortos Gyula és Szeleczky Zita), de Németországban, sőt, Amerikában is celluloidra vitték tömegsikereket elért történeteit, amelyek egy részét a Kirk van Hossum írói álnév alatt publikálja.
1936-ban Özöngáz címen megjelenik egy regénye, amit nyugodtan lehet tudományos-fantasztikus irodalomnak nevezni. Megmutatkozik benne, hogy Aszlányi nemcsak léha kávéházi konrád, hanem filozofikus alkatú gondolkodó is. Egy anti-utópiát ír, gyilkos humorral és verbális kegyetlenséggel.
Aszlányi gyertyájának nem két, hanem hat vége volt, s ő mind a hatot egyszerre égette. Újságíróskodott a Sporthírlapnál, novellákat és karcolatokat szállított az irodalmi folyóiratoknak, színdarabokat írt egyszerre két-három színháznak, angol és német műveket fordított magyarra, közkedvelt társasági emberként hetente három-négy estét fogadásokon töltött, gyermek- és ifjúsági könyveket ír, na és az elsők között volt, akik Budapesten valódi sportautót vásároltak maguknak: egy Wanderer W25K boldog tulajdonosaként naponta többször átvágtatott Pestről Budára és vissza, sőt, olykor még nagyobb túrákra is ragadtatta magát.
1938 decemberében egy ilyen vidéki túrára indult, amikor Dorog mellett egy kislány váratlanul átszalad előtte az úton. Aszlányi félrerántja a kormányt, és 120 km/órás tempóval egy útszéli fának csapódik. A harmincéves, öt nyelvet beszélő világfi, a pesti nagyvilági társaság egyik kedvence szörnyethal
Egyesek szerint egy második Karinthy vagy Rejtő is válhatott volna belőle. De persze az is lehet, hogy ha túléli a ’38-as balesetet, ’44-ben elviszik munkaszolgálatosnak, vagy simán belelövik a Dunába. Fene se tudja… Tény, hogy 1998-ban megcsinálták az egyik régi filmjének új változatát, a Sok hűhó Emmiért-et, és ismét elkezdték kiadni a könyveit.
Aszlányi Károly: élt 30 szép évet. A Farkasréti temetőben nyugszik, remélhetőleg békében és elégedetten. Rövid élete volt, de egy percet sem unatkozott, ráadásul gyors halál – nem is olyan rossz egyenleg.
Másfél hónap múlva lesz születésének századik évfordulója. Kíváncsi vagyok, kik és milyen szinten fognak megemlékezni róla.www.csurtus.blog.hu- köszönet: Kerekes Tamás
Humoráról:
Minél ártatlanabb egy ember, annál kevésbé gondol az alibijére.
Minden emberre kisüt egyszer a jólét napja. Minden bosszúság és baj véget ér egyszer.
Az éjszaka nem más, mint a Föld szédületes blöffje. Az igazi szerelem háromszor ér véget. Egyszer a nő számára, egyszer a férfi számára, és egyszer, amikor bevallják egymásnak
Ma, amikor különböző kiadók egyszerre fedezik fel, a kritika is megértőbb vele, mint pl. Szalay Károly: "Ha a bestseller szó nem lenne pejoratív hangzású, szívesen neveznénk szatirikus bestseller-írónak. S nevének emlegetése közben felbukkan az immár dicséretként használt Molnár Ferenc neve. Sajnos adós maradt az Einstein által ihletett relativisztikus világtörténelemmel is. Utópisztikus nagyregénye, az Özöngáz azonban figyelmeztetett a közelgő fasizmusra. Szívem szerint kedves, hogy a Magyar Narancs Köves Gábor által írt cikke (XXI. Évfolyam, 41. szám) megemlékezik a könnyed tollú íróról, aki inkább a halált választotta, mintsem egy kisgyermeket elüssön.
Mindig a szőkékkel van a baj
Helikon Kiadó
Akit a marxista irodalomtörténet kiszántott
„Ez időtájt megnevettetett, de nem tudtam nyomára jönni, miért olvasta olyan buzgón Bacon-t, Hume-ot, Kantot, Spinozát ezekhez a felszínes, könnyű írásművekhez. Mikor végleg megismerkedtem vele (Szabó Lőrinc társaságában) megkérdeztem tőle, hogy olvas-e még filozófusokat. „Ritkán és lopva”- felelte panaszkodó hangon, s azt is elsírta, hogy másik titkolt szenvedélyével, a matematikával sem tud foglalkozni. „Maradt a zene.” -mondta, és hosszan rajongott Bachról és Mozartról. Nyíltan feltettem neki a kérdést, hogy minek mindez neki, aki szemmel láthatóan csak nevettetni akar. Majdnem sírós szemmel nézett rám. „Nem érti? Ha onnan nézném a világot, ahol én vagyok, akkor véres lírai verseket és tragédiákat írhatnék. De ha felmászom Spinozára, Bachra, ha egy levezetés abszolút formájának perspektívájából nézem azt, ami körülöttem van, akkor nevetek mindenen és derűsen meg tudom írni az életről, hogy mulatságos és súlytalan”. Aztán hozzátette, hogy Karinthynak is megártott, hogy elárulta, hogy gondolkozik.(Bóka László)
Apja fia:
„Aszlányi Dezső egy este, lóugrás szerint, megfejtette a világrejtélyt. Zenélő órát kap ajándékba, szerkesztőségünkben fölveheti” -írta apjáról Karinthy.
Mai hősünk egy virtigli örökmozgó csodagyerek(22 éves, amikor már a Nemzeti Színház bemutatja a Szélhémos kerestetik c.,művét) aki élete harminc évének mintegy felét töltötte a Bánságban, illetve Temesváron. Ismertebb ugyan, mint Ambrózy Béla bátyánk, de nincs annyi rajongója, mint Drakulának vagy Tarzannak. A két világháború közötti polgári békeévek második felének egyik kedvenc lektürírójáról, Aszlányi Károlyról fogunk ma mesélni nektek. Persze mesélhetnénk Földes Jolánról is, aki a Halászó macska utcája c. regényével nyert nívós nemzetközi irodalmi díjat (Kerekes Tamás)
Már a születési helye sem az a szokványos, ugyanis az Ausländer család gyermeke 1908 tavaszán Ada-Kaleh szigetén jött a világra. Amit mi az Aranyember c. regényből ismerünk csak.
A mintegy ezer mohamedán által lakott, éppen csak hogy egy négyzetkilométeres (tehát a Margit-szigetnél kicsivel kisebb) földdarab (amelyről Jókai a Senki szigetét mintázta Az aranyemberhez) az elmúlt háromszáz évben mintegy tucatszor cserélt gazdát, hiszen sokáig itt húzódott az Oszmán Birodalom északi határa;
1908-ban éppen török területnek számított ugyan, de a Monarchia igazgatta, majd 1920-ban a lakosok (állítólag szabad elhatározásukból...) Romániát választották Szerbiával szemben. 1972-ben, a Vaskapu vízerőmű megépítésekor víz alá került, a lakosságot kitelepítették, az építészeti műemlékek egy részét átmentették Orsovára, a többi meg azóta is a Duna mélyén pihen, vízszint alatt kábé 12 méternyire.
A Duna kellős közepén megszületett tehát a kis Károly, akit a közeli Orsován anyakönyveznek. Mivel Ada-Kalehen (törökül annyit tesz: vársziget), felháborítóan alacsony volt a kereslet magyar anyanyelvű filozófusok, hírlapírók és költők iránt .
Ausländer Dezső, az apuka ugyanis ezen a három területen jeleskedett, viszont a kecsketenyésztés nem igazán tudta lázba hozni, a helyi férfilakosság fő elfoglaltsága, a minaret előtti, napi 18 órán át tartó teázás/kávézás és láncdohányzás meg nem elégítette ki intellektuálisan), s a kalaptervező anyuka sem kapta százasával a megrendeléseket a helyi manökenektől, szüleivel együtt hamarosan otthagyja a szigetet és Nagybecskerekre, majd Temesvárra költöznek.
Az Ausländer család 1912-ben a magyarosítás mellett dönt, amiben Károly édesanyja, a sváb Treisz Manci sem lát kivetnivalót. (szó, ami szó: az Ausländert nehéz lett volna németesíteni). a Bánság fővárosában, a Lloyd-sortól nem messze megnyitott kalapszalon olyan törzsvásárlói közönséget tudhat a magáénak, hogy a bevételből lehet nagyot álmodni: a hírlapíró (majd az illetékhivatalban állami alkalmazott) papa elhatározza, hogy fiából – kost was kost – nem lesz firkász. Ennek érdekében európai tanulmányútra küldi a 16 éves Károlyt, aki a kilencszázhúszas évek közepén szélvészként bejárja Nyugat-Európát: Ausztria, Németország, Anglia, Hollandia, Dánia. Mindenhol eltölt pár hónapot, a nyelvek csak úgy ragadnak rá: Koppenhágába például ’25 márciusában érkezik, s addigi német és angol nyelvtudására támaszkodva júliusban már dánul felvételizik egy zeneiskolába – fel is veszik.
Károly kelet-közép-európai fordulatszámának azonban a szolfézs meg a hűvös dán lányok nem felelnek meg maradéktalanul; 1926 végén úgy dönt: hazamegy. A térképre pillantva nem a királyi Romániát, hanem a kicsit zavarosabb alkotmányjogi helyzetű, király nélküli, ámde kormányzós Magyarországot választja. Budapesten bukkan fel, ahol fejest ugrik a kultúrába: 19 évesen Kodály Háry Jánosáról ír recenziót, fél évre rá az akkor mifelénk még gyakorlatilag ismeretlen Bertold Brechtre hívja fel a műértő olvasók figyelmét.
1928-ban a Nyugat novellaíró pályázatán díjat nyer A hóember című alkotással. Minden jel arra utal, hogy egy klasszikus filoszi karrier kezdetén van. Aszlányi azonban ismét megcáfolja az előzetes várakozásokat: megrázza magát és a könnyedebb műfaj felé orientálódik. Épp emiatt a mértékadó Spenót, mint irodalmon kívüli jelenséget tartja számon, s a sok kötet mindössze egyszer említi nevét (Kerekes Tamás)
Az vesse rá az első követ, aki soha nem szeretett volna szórakozva szórakoztatni, s ezalatt egy rakás pénzt keresni.
21 évesen jelenik meg első regénye, egy évre rá a Nemzeti Színház bemutatja a Szélhámos kerestetik című vígjátékát. Innen a pálya megjósolható: nem tud ellenállni a gyors sikerek, az azonnal, készpénzzel fizető kiadói kasszásnők, filigrán színésznőcskék, valamint a nagyvilági élet csábításának. Dőlnek tollából a könnyű olvasmányok, az instant színpadi sikert ígérő két- és háromfelvonásos komédiák; naponta 10 órát tölt a kávéházakban, ahol imádják jópofa szövegei, elképesztő (és kiváló stílusban előadott) történetei, valamint fizetési nagyvonalúsága miatt. Nincs olyan pesti belvárosi kávéház, ahol ne lenne törzsvendég, és ahol ne várná legalább négy-öt hasonszőrű cimbora.
Egyes források szerint mindannyiunk kedvence, az Aszlányinál mindössze három évvel idősebb Rejtő Jenő (itt balra) is tőle tanulta (majd tökéletesítette) a később péhowardi humornak elkeresztelt stílust és szellemességet; életpályájuk és filozófiájuk kísérteties hasonlóságot mutat (noha biztos vagyok abban, hogy a "filozófia" szót mindketten kikérték volna maguknak).( Aszlányi nem: Spengler, Einstein gondolatai sűrűn szerepelnek írásaiban -Kerekes Tamás)
Műveiből filmeket forgattak idehaza (olyan nagyágyúkkal, mint Jávor Pál, Kabos Gyula, Páger Antal, Csortos Gyula és Szeleczky Zita), de Németországban, sőt, Amerikában is celluloidra vitték tömegsikereket elért történeteit, amelyek egy részét a Kirk van Hossum írói álnév alatt publikálja.
1936-ban Özöngáz címen megjelenik egy regénye, amit nyugodtan lehet tudományos-fantasztikus irodalomnak nevezni. Megmutatkozik benne, hogy Aszlányi nemcsak léha kávéházi konrád, hanem filozofikus alkatú gondolkodó is. Egy anti-utópiát ír, gyilkos humorral és verbális kegyetlenséggel.
Aszlányi gyertyájának nem két, hanem hat vége volt, s ő mind a hatot egyszerre égette. Újságíróskodott a Sporthírlapnál, novellákat és karcolatokat szállított az irodalmi folyóiratoknak, színdarabokat írt egyszerre két-három színháznak, angol és német műveket fordított magyarra, közkedvelt társasági emberként hetente három-négy estét fogadásokon töltött, gyermek- és ifjúsági könyveket ír, na és az elsők között volt, akik Budapesten valódi sportautót vásároltak maguknak: egy Wanderer W25K boldog tulajdonosaként naponta többször átvágtatott Pestről Budára és vissza, sőt, olykor még nagyobb túrákra is ragadtatta magát.
1938 decemberében egy ilyen vidéki túrára indult, amikor Dorog mellett egy kislány váratlanul átszalad előtte az úton. Aszlányi félrerántja a kormányt, és 120 km/órás tempóval egy útszéli fának csapódik. A harmincéves, öt nyelvet beszélő világfi, a pesti nagyvilági társaság egyik kedvence szörnyethal
Egyesek szerint egy második Karinthy vagy Rejtő is válhatott volna belőle. De persze az is lehet, hogy ha túléli a ’38-as balesetet, ’44-ben elviszik munkaszolgálatosnak, vagy simán belelövik a Dunába. Fene se tudja… Tény, hogy 1998-ban megcsinálták az egyik régi filmjének új változatát, a Sok hűhó Emmiért-et, és ismét elkezdték kiadni a könyveit.
Aszlányi Károly: élt 30 szép évet. A Farkasréti temetőben nyugszik, remélhetőleg békében és elégedetten. Rövid élete volt, de egy percet sem unatkozott, ráadásul gyors halál – nem is olyan rossz egyenleg.
Másfél hónap múlva lesz születésének századik évfordulója. Kíváncsi vagyok, kik és milyen szinten fognak megemlékezni róla.www.csurtus.blog.hu- köszönet: Kerekes Tamás
Humoráról:
Minél ártatlanabb egy ember, annál kevésbé gondol az alibijére.
Minden emberre kisüt egyszer a jólét napja. Minden bosszúság és baj véget ér egyszer.
Az éjszaka nem más, mint a Föld szédületes blöffje. Az igazi szerelem háromszor ér véget. Egyszer a nő számára, egyszer a férfi számára, és egyszer, amikor bevallják egymásnak
Ma, amikor különböző kiadók egyszerre fedezik fel, a kritika is megértőbb vele, mint pl. Szalay Károly: "Ha a bestseller szó nem lenne pejoratív hangzású, szívesen neveznénk szatirikus bestseller-írónak. S nevének emlegetése közben felbukkan az immár dicséretként használt Molnár Ferenc neve. Sajnos adós maradt az Einstein által ihletett relativisztikus világtörténelemmel is. Utópisztikus nagyregénye, az Özöngáz azonban figyelmeztetett a közelgő fasizmusra. Szívem szerint kedves, hogy a Magyar Narancs Köves Gábor által írt cikke (XXI. Évfolyam, 41. szám) megemlékezik a könnyed tollú íróról, aki inkább a halált választotta, mintsem egy kisgyermeket elüssön.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
